Mennyi az annyi? A törvénytervezet kezdeményezői szerint nincs rendjén az, hogy euróban vannak megszabva a különböző szolgáltatások díjszabásai, és nem a nemzeti devizában
Fotó: Jakab Mónika
Ne számolják euróban a különböző szolgáltatások árát, a díjszabások legyenek lejben megadva – ezt szeretné elérni a jelenleg ellenzékből politizáló Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezete. A kormány nem ért egyet a tiltással, Florin Cîțu miniszterelnök szerint az árak növekedéséhez vezethet. Az RMDSZ-frakcióban még nem született döntés a tervezet kapcsán. Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja az elvvel egyetért, ám a gyakorlati kivitelezés kapcsán vannak fenntartásai.
2021. július 10., 16:122021. július 10., 16:12
Az utolsó parlamenti bizottság is pozitívan véleményezte a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénytervezetét, amellyel megtiltanák a cégeknek, hogy euróban számolva kössenek szerződést különböző szolgáltatások biztosítására. Ha a jogszabályt a plénum is elfogadja, és hatályba lép, onnantól a szerződésekben kötelezően nemzeti valutában, vagyis lejben kell megadni az árakat. A tervezet az őszi parlamenti ülésszakban kerül napirendre.
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint ha a tervezet életbe lép, a víz és csatornázás, az elektromos áram, a földgáz, a közszállítás, a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatás, az internet-, a kábeltelevízió-, médiaszolgáltatók díjszabását is lejben kell megállapítani, hasonlóképpen a biztosítások, a gépkocsiszerelés, a csomagküldés, a fitnesztermek, a magánoktatás, a rendezvényszervezés, az ételkihordás árait is.
A kormány eddig sikertelenül ellenezte a projektet arra hivatkozva, hogy ezzel a Román Nemzeti Bank (BNR) hatáskörébe avatkozik a parlament, ráadásul a módosítás a szolgáltatások árának növelését eredményezné. A szociáldemokraták tervezetében viszont az áll, hogy
Gyakorlatilag az eurót a jogszabályok ellenére az ország tulajdonképpeni pénznemévé alakították, ennek következtében megrendül a nemzeti valutába vetett bizalom, és indokolatlanul csökken ennek a vásárlóereje, érvel az ellenzék. Daniel Zamfir szenátor szerint a lej vásárlóereje az elmúlt tíz évben 50 százalékkal csökkent, miközben a lakosság bevétele nem növekedett hasonló ütemben. A kezdeményező ugyanakkor a bizottságban lemondott egy sor elemről, például a plénum elé kerülő változatban már nem szerepel a hitel- és lízingszerződésekre vonatkozó tiltás. Bekerültek viszont az egészségügyi szolgáltatások.
A szociáldemokraták tervezetét még tavaly júniusban pozitívan véleményezte a pénzügyi bizottság, majd rá egy évre az ipari bizottság is, ami azt jelenti, hogy az őszi ülésszakban a plénum elé kerül.
Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, személyes véleménye szerint valóban nem korrekt, hogy az árfolyamkockázatot, az esetleges pénzhígulást a cégek teljesen átruházzák a fogyasztóra.
– magyarázta Miklós Zoltán. Rámutatott, a tervezetben az szerepel, a hároméves vagy ennél hosszabb időtartamú szerződéseket a törvény megjelenése után kiegészítő okirattal kellene módosítani. „Az érvényben levő, de három évnél rövidebb időszakra kötött szerződéseket nem kellene változtatni, de a fizetés napján csak a BNR által kiadott aznapi árfolyamon vagy annál olcsóbban lehetne átszámolni a számlán euróban szereplő összeget lejbe. Ez így a gyakorlatban kivitelezhetetlen, hiszen a cég nem tudhatja, amikor a számlát kiállítja, hogy mikor fizeti ki azt az ügyfél, és azon a napon éppen mennyi lesz az árfolyam” – osztotta meg velünk álláspontját a szakpolitikus. Hozzátette: ez technikai probléma, ám azzal szemben is fenntartásai vannak, hogy egy ilyen jogszabály tulajdonképpen azt eredményezi, hogy az állam beavatkozik a szabadpiaci kereskedelmi folyamatokba.
„Az RMDSZ még nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot ebben a kérdésben, erre még az őszig van idő, akkor a frakciónak a témában döntenie, majd a kormánykoalícióban is döntést kell hozni arról, hogy mit lépnek a tervezettel kapcsolatban” – szögezte le Miklós Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!