
Fotó: Facebook/Ministerul Fondurilor Europene România
A kormány kétmilliárd lejt hagyott jóvá a 2021-2027-es európai uniós pályázatok előkészítésére – közölte a kabinet hétfői ülését követően Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter.
2020. augusztus 31., 18:352020. augusztus 31., 18:35
2020. augusztus 31., 18:442020. augusztus 31., 18:44
A következő hétéves uniós pénzügyi ciklusban
Az első 30,4 milliárd eurót tesz ki, amely az Európai Unió (EU) helyreállítási csomagjának része, és erre Romániának ki kell dolgoznia az országos helyreállítási tervet, amelyet egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal (EB). Ebből 16,7 milliárd euró kölcsön, 13,6 milliárd vissza nem térítendő támogatás – magyarázta az Agerpres szerint Marcel Boloş.
A költségvetés második komponense 28,4 milliárd euróra tehető, és a kohéziós politikát támogatja. A kormány közvitára bocsátotta a vonatkozó partnerségi szerződés tervezetét, amelynek végleges változatát szeptember 15-éig kell elküldeni az EB-nek, a kohéziós politikáról való egyeztetés határideje 2020 vége – tette hozzá a miniszter
A harmadik komponens 19,2 milliárd eurót tesz ki, ez a közös agrárpolitikáról szól, és a vonatkozó stratégiai dokumentumok kidolgozása folyamatban van – mondta el Boloş.
A tárcavezető kifejtette: a hétfői ülésen pénzt különítettek el pályázatok előkészítésére olyan területeken, amelyek – a kormány álláspontja szerint – prioritást élveznek.
450 millió lejt különítettek el a mobilitással, a turizmussal, a kultúrával, az energiahatékonysággal, kampuszok építésével, 500 millió lejt az egészségügyi beruházásokkal kapcsolatos projektek előkészítésére, különös tekintettel az onkológia, valamint a szív- és érrendszeri betegségek területére.
További prioritási területek a kutatás, a városi infrastruktúra fejlesztése, a vészhelyzetek kezelése és a digitalizálás. A projektek előkészítésének teljes költségvetése kétmilliárd lej, azaz 450 millió euró, amelyet az országos helyreállítási tervre elkülönített költségvetésből számolnak el.
A terv első változatát októberben kell bemutatni, a tárgyalásokra október és április között kerül sor, 2021 áprilisának végére le kell zárni a folyamatot, és az EB-nek meg kell hoznia a vonatkozó döntést, hogy Románia hozzáférhessen az EU-s alapokhoz. „Ez egy rendkívül fontos dokumentum Románia számára. A cél Románia gazdasági helyzetének javítása és a gazdasági tevékenységek újraindítása” – nyilatkozta Boloş.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!