
Fotó: Facebook/Ministerul Fondurilor Europene România
A kormány kétmilliárd lejt hagyott jóvá a 2021-2027-es európai uniós pályázatok előkészítésére – közölte a kabinet hétfői ülését követően Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter.
2020. augusztus 31., 18:352020. augusztus 31., 18:35
2020. augusztus 31., 18:442020. augusztus 31., 18:44
A következő hétéves uniós pénzügyi ciklusban
Az első 30,4 milliárd eurót tesz ki, amely az Európai Unió (EU) helyreállítási csomagjának része, és erre Romániának ki kell dolgoznia az országos helyreállítási tervet, amelyet egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal (EB). Ebből 16,7 milliárd euró kölcsön, 13,6 milliárd vissza nem térítendő támogatás – magyarázta az Agerpres szerint Marcel Boloş.
A költségvetés második komponense 28,4 milliárd euróra tehető, és a kohéziós politikát támogatja. A kormány közvitára bocsátotta a vonatkozó partnerségi szerződés tervezetét, amelynek végleges változatát szeptember 15-éig kell elküldeni az EB-nek, a kohéziós politikáról való egyeztetés határideje 2020 vége – tette hozzá a miniszter
A harmadik komponens 19,2 milliárd eurót tesz ki, ez a közös agrárpolitikáról szól, és a vonatkozó stratégiai dokumentumok kidolgozása folyamatban van – mondta el Boloş.
A tárcavezető kifejtette: a hétfői ülésen pénzt különítettek el pályázatok előkészítésére olyan területeken, amelyek – a kormány álláspontja szerint – prioritást élveznek.
450 millió lejt különítettek el a mobilitással, a turizmussal, a kultúrával, az energiahatékonysággal, kampuszok építésével, 500 millió lejt az egészségügyi beruházásokkal kapcsolatos projektek előkészítésére, különös tekintettel az onkológia, valamint a szív- és érrendszeri betegségek területére.
További prioritási területek a kutatás, a városi infrastruktúra fejlesztése, a vészhelyzetek kezelése és a digitalizálás. A projektek előkészítésének teljes költségvetése kétmilliárd lej, azaz 450 millió euró, amelyet az országos helyreállítási tervre elkülönített költségvetésből számolnak el.
A terv első változatát októberben kell bemutatni, a tárgyalásokra október és április között kerül sor, 2021 áprilisának végére le kell zárni a folyamatot, és az EB-nek meg kell hoznia a vonatkozó döntést, hogy Románia hozzáférhessen az EU-s alapokhoz. „Ez egy rendkívül fontos dokumentum Románia számára. A cél Románia gazdasági helyzetének javítása és a gazdasági tevékenységek újraindítása” – nyilatkozta Boloş.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!