A szaktárca vezérigazgatója, Costin Lianu elmagyarázta, hogy a bérmunka háttérbe szorulása derűlátásra ad okot, mivel ez a gazdasági növekedés egyik jeleként is felfogható. A szakember szerint a nyugat-európai vállalkozók azért juttatnak egyre kevesebb bérmunkát a romániai cégeknek, mert időközben a hazai munkaköltségek növekedtek, ami a munkások fizetésére is kihatott. Eddigi romániai partnerét ma egyre több külföldi cseréli fel valamelyik olcsóbban dolgozó ázsiai vállalkozóra.
Míg 2005-ben a román export majdnem felét a lohn-rendszerben gyártott termékek tették ki, ez az arány 2006-ban 49-ről 46 százalékra csökkent. A statisztikai előrejelzések az idénre újabb két-három százalékos visszaesést jósolnak. Lianu szerint az lenne az ideális, ha Románia mielőbb a nyugati államok mintegy 33 százalékos szintjére szorítaná vissza a lohnból származó exportok bevételét. Szintén fejlődésként értékelhető, hogy míg néhány évvel ezelőtt a legtöbb bérmunkát az amúgy is gyengén fizetett könynyűiparban végezték, mára teljesen átbillent a mérleg nyelve a nehézipar javára. „A 90-es évek vége felé a kivitelek 33 százalékát a textil- és a bőripar biztosította, míg az autó- és gépipar alig 22 százalékát fedte le. Mára ez az arány megfordult” – mondta el Costin Lianu. Adatai szerint mára nem a moldvai megyék készruhagyárai, hanem a Renault által megvásárolt piteºti-i Dacia vezeti a lohn-piacot. Szintén jelentős előrelépést könyvelhettek el Hargita és Kovászna megye bérmunkát végző számítástechnikai és műanyagfröccsentő cégei is.
A lohn-rendszer leépülésének hátulütője is van. Winkler Gyula szerint az a cég, amely tíz-tizenöt évig kimondottan csak a kevés, de biztos nyereséget jelentő bérmunkára építette üzleti stratégiáját, most könnyen a csőd szélére sodródhat. A lohn-rendszer öszszeomlása leginkább az ország keleti részét érintette. Míg Bukarestben és az ország további 35 megyéjében a 2006-os export közel 5 százalékkal haladta meg a 2005-ös kivitelek arányát, az elmúlt év öt moldvai és egy havasalföldi megyében visszaesést hozott.
Sz. E.
Bukarest és a nyugati megyék vezetnek
A 2006-os export jelentős részét (20,18 százalékát) fővárosi cégek bonyolították, messzemenően megelőzve a Temes megyei vállalkozásokat. A bánsági megye a kivitel 7,86 százalékát, míg a harmadik helyet elfoglaló Argeº az 5,67 százalékát tudhatja magáénak. A negyedik helyen Arad áll 5,07 százalékkal. A többi erdélyi megye – a 32., 33. ,illetve 40. helyen kullogó Hargita, Kovászna és Krassó-Szörény kivételével – a rangsor első felében található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
A Revolut pénzügyi alkalmazás szolgáltatásai elérhetővé váltak a keddi leállás után – legalábbis ezt mutatja az alkalmazás romániai rendszerállapot-oldala.
Látogatottsági adatok