Távol a Székelyföld. Hosszú még az út a Brassó–Bákó-sztráda megvalósításáig (képünk illuztráció)
Fotó: Haáz Vince
Két napon belül kétszer is határidőt módosítottak a hatóságok a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését célzó közbeszerzési eljárásban. Háromszék egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása – mely a második összeköttetést biztosíthatja Erdély és Moldva között – helyet szorított magának a végeláthatatlan totojázás, tehetetlenség jellemezte nagyívű romániai projektek között.
2024. március 19., 09:582024. március 19., 09:58
A hosszú évek óta tervezett aszfaltcsík számára 2020-ban már kijelöltek a hatóságok egy tervezőcéget, ám a nyertes Search Corporation vállalat bő két év elteltével, 2022 nyarán a szerződés felbontását kérte, mondván: nem képes elkészíteni a több mint 160 kilométeren tervezett munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét, ugyanis nem tudja fedezni a földtani tanulmányok elvégzésének költségeit.
Ehelyett a hatóságoknak új közbeszerzési eljárást kellett kiírniuk 2022 novemberében, és 2023 január közepéig várták a jelentkezőket, akiket immár áfa nélkül 45 millió lejes költségvetéssel „csalogattak”. Az első kiírásra így sem érkezett ajánlat, de 2023 májusában már három pályázó „tolongott”.
A román Consitrans és Explan, illetve a török Mega Mühendislik vállalat közül a tervek szerint tavaly októberig ki kellett volna választani a győztest, akinek 24 hónapot irányoztak elő a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, további 36 hónapot a földtani munkálatok műszaki felügyeletére, illetve 60 hónapos konzultációs időszakot a tervezési és a kivitelezési szakaszban – az így több mint 10 évesre nyúló együttműködésért 77 és 91 millió lej közötti összeget terveznek fizetni.
Persze ehhez ki kellene választani a partnert, de ez elsőre nem sikerült, sőt azóta több határidő-módosítás is történt.
Az Economedia.ro portál beszámolója szerint egy szombati tévéműsorban reagáltatták minderre a szállításügyi minisztert is. Sorin Grindeanu azzal magyarázta a totojázást, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) további információkat kért a közbeszerzési hatóságtól (ANAP) a földtani tanulmányok elvégzését illetően, ugyanis ezt eddig a tervezési szakaszban követelték meg a jelentkezőktől, nem a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor.
– nyilatkozta a tárcavezető a Digi24 műsorában. Megerősítette, hogy már ebben a szakaszban is kell földtani méréseket végezni. Ugyanakkor kijelentette: a nehéz hegyvidéki terep, a környezetvédelmi területek miatt szigorúan tartani kell bizonyos határidőket a különböző – például környezetvédelmi – engedélyek beszerzése terén is.
A Brassó–Bákó-autópálya A13-as sztráda néven fut, miután „egyesítették” a Nagyszeben–Brassó-nyomvonallal (utóbbin a Szeben–Fogaras-szakasz már kivitelezőkkel rendelkezik, tervezési fázisban van; Szebentől egy kis megszakítással el lehet jutni egészen a magyar határig a dél-erdélyi A1-es autópályán).
A Cenk alatti és a moldvai város közötti mintegy 162 km pontos székelyföldi nyomvonaláról 2022 elején határozott a Kovászna Megyei Tanács, amikor elfogadta a megyei szakaszra vonatkozó területrendezési bizonylatot. Tamás Sándor önkormányzati vezető akkor úgy fogalmazott: Háromszék számára kiemelten fontos ez az autópálya,
Ugyanakkor direkt összeköttetést biztosít a vidombáki reptérrel. „A nyomvonalról többször egyeztettünk a tervezőcéggel, minden érintett község és város polgármestere részt vett a megbeszéléseken. A végleges nyomvonal szerint a megyében mintegy 76 kilométeres szakasz épül meg, az autópálya Illyefalva területén Aldobolynál lép be, majd Berecknél hagyja el Háromszéket. Bízunk benne, hogy a kivitelezési terv elkészítését követően az építkezés is hamar elkezdődik” – adott hangot reményének a tanácselnök.
Az A13-as háromszéki nyomvonala
Fotó: Kovászna Megyei Tanács
Az akkori tájékoztatás szerint az autópálya Kovászna megyében áthalad Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Réty, Gidófalva, Maksa, Nagyborosnyó, Dálnok, Szentkatolna, Kézdivásárhely, Torja, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, Bereck közigazgatási egységek területén. Közlekedési csomópont (le- és felhajtó) épül Kilyénnél, Sepsiszentgyörgynél, Rétynél, Kézdivásárhely északi és nyugati részén, valamint Lemhénynél.
A végleges nyomvonal szerint az A13-as autópálya hossza 162 km lesz, a Brassó-Bereck közötti útszakasz a legkönnyebben megépíthető. Mint ismeretes, a nyomvonal nem mindenki számára volt megfelelő:
Illyefalva község lakói petíciót kezdeményeztek az A13-as autópálya nyomvonalának megváltoztatása érdekében. A falubeliek úgy vélték, hogy a CNAIR által javasolt nyomvonal a lakosok életszínvonalának csökkenéséhez, valamint a környezet- és zajszennyezés jelentős növekedéséhez vezetne. Hasonló akciót kezdeményeztek a Brassó megyei Szászhermány községhez tartozó Vámoshíd lakói is, akik szerint az autópálya építése több mint 50 háztartás – többségükben az elmúlt 10 évben épült házak – lerombolását jelentené. A beadványok elemzése után a CNAIR képviselői bejelentették, hogy nem változtatnak a tervező által eredetileg meghatározott nyomvonalon – számolt be 2022 márciusában a Székely Hírmondó.
Mint ismeretes, a Brassó–Bákó-sztráda a második gyorsforgalmi összeköttetés lesz Erdély és Moldva között. Bár az egyesülésről is elnevezett, Marosvásárhely és Iași között építendő, onnan a Moldovai Köztársaság határáig elérő A8-as pálya megvalósítása szintén hosszú évek óta húzódik, itt már kivitelezőkről is tudni: az első erdélyi, Vásárhely és Nyárádszereda között húzódó szakasz építésének még idén nekifoghatnak, ha végre minden jól megy.
Május 31-én elkezdődik az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának tervezése – adta hírül Facebook-oldalán Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Az Erdélyt Nyárádszeredától a tervek szerint Szováta–Borzont–Ditró–Gyergyótölgyes-útvonalon – tehát a Székelyföldön Maros és Hargita megyét átszelve – elhagyó aszfaltcsíkot nagy várakozások előzik meg az érintett településeken, ugyanakkor egyes helyeken itt is elégedetlenséget, szélmalomharcot is szült. Nyárádszeredában nagy problémák adódtak a tervezett nyomvonallal, amely kettévágná a bekecsalji kisvárost, ráadásul néhány lakóház az építkezés áldozatául esne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!