Távol a Székelyföld. Hosszú még az út a Brassó–Bákó-sztráda megvalósításáig (képünk illuztráció)
Fotó: Haáz Vince
Két napon belül kétszer is határidőt módosítottak a hatóságok a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését célzó közbeszerzési eljárásban. Háromszék egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása – mely a második összeköttetést biztosíthatja Erdély és Moldva között – helyet szorított magának a végeláthatatlan totojázás, tehetetlenség jellemezte nagyívű romániai projektek között.
2024. március 19., 09:582024. március 19., 09:58
A hosszú évek óta tervezett aszfaltcsík számára 2020-ban már kijelöltek a hatóságok egy tervezőcéget, ám a nyertes Search Corporation vállalat bő két év elteltével, 2022 nyarán a szerződés felbontását kérte, mondván: nem képes elkészíteni a több mint 160 kilométeren tervezett munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét, ugyanis nem tudja fedezni a földtani tanulmányok elvégzésének költségeit.
Ehelyett a hatóságoknak új közbeszerzési eljárást kellett kiírniuk 2022 novemberében, és 2023 január közepéig várták a jelentkezőket, akiket immár áfa nélkül 45 millió lejes költségvetéssel „csalogattak”. Az első kiírásra így sem érkezett ajánlat, de 2023 májusában már három pályázó „tolongott”.
A román Consitrans és Explan, illetve a török Mega Mühendislik vállalat közül a tervek szerint tavaly októberig ki kellett volna választani a győztest, akinek 24 hónapot irányoztak elő a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, további 36 hónapot a földtani munkálatok műszaki felügyeletére, illetve 60 hónapos konzultációs időszakot a tervezési és a kivitelezési szakaszban – az így több mint 10 évesre nyúló együttműködésért 77 és 91 millió lej közötti összeget terveznek fizetni.
Persze ehhez ki kellene választani a partnert, de ez elsőre nem sikerült, sőt azóta több határidő-módosítás is történt.
Az Economedia.ro portál beszámolója szerint egy szombati tévéműsorban reagáltatták minderre a szállításügyi minisztert is. Sorin Grindeanu azzal magyarázta a totojázást, hogy a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) további információkat kért a közbeszerzési hatóságtól (ANAP) a földtani tanulmányok elvégzését illetően, ugyanis ezt eddig a tervezési szakaszban követelték meg a jelentkezőktől, nem a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor.
– nyilatkozta a tárcavezető a Digi24 műsorában. Megerősítette, hogy már ebben a szakaszban is kell földtani méréseket végezni. Ugyanakkor kijelentette: a nehéz hegyvidéki terep, a környezetvédelmi területek miatt szigorúan tartani kell bizonyos határidőket a különböző – például környezetvédelmi – engedélyek beszerzése terén is.
A Brassó–Bákó-autópálya A13-as sztráda néven fut, miután „egyesítették” a Nagyszeben–Brassó-nyomvonallal (utóbbin a Szeben–Fogaras-szakasz már kivitelezőkkel rendelkezik, tervezési fázisban van; Szebentől egy kis megszakítással el lehet jutni egészen a magyar határig a dél-erdélyi A1-es autópályán).
A Cenk alatti és a moldvai város közötti mintegy 162 km pontos székelyföldi nyomvonaláról 2022 elején határozott a Kovászna Megyei Tanács, amikor elfogadta a megyei szakaszra vonatkozó területrendezési bizonylatot. Tamás Sándor önkormányzati vezető akkor úgy fogalmazott: Háromszék számára kiemelten fontos ez az autópálya,
Ugyanakkor direkt összeköttetést biztosít a vidombáki reptérrel. „A nyomvonalról többször egyeztettünk a tervezőcéggel, minden érintett község és város polgármestere részt vett a megbeszéléseken. A végleges nyomvonal szerint a megyében mintegy 76 kilométeres szakasz épül meg, az autópálya Illyefalva területén Aldobolynál lép be, majd Berecknél hagyja el Háromszéket. Bízunk benne, hogy a kivitelezési terv elkészítését követően az építkezés is hamar elkezdődik” – adott hangot reményének a tanácselnök.
Az A13-as háromszéki nyomvonala
Fotó: Kovászna Megyei Tanács
Az akkori tájékoztatás szerint az autópálya Kovászna megyében áthalad Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Réty, Gidófalva, Maksa, Nagyborosnyó, Dálnok, Szentkatolna, Kézdivásárhely, Torja, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, Bereck közigazgatási egységek területén. Közlekedési csomópont (le- és felhajtó) épül Kilyénnél, Sepsiszentgyörgynél, Rétynél, Kézdivásárhely északi és nyugati részén, valamint Lemhénynél.
A végleges nyomvonal szerint az A13-as autópálya hossza 162 km lesz, a Brassó-Bereck közötti útszakasz a legkönnyebben megépíthető. Mint ismeretes, a nyomvonal nem mindenki számára volt megfelelő:
Illyefalva község lakói petíciót kezdeményeztek az A13-as autópálya nyomvonalának megváltoztatása érdekében. A falubeliek úgy vélték, hogy a CNAIR által javasolt nyomvonal a lakosok életszínvonalának csökkenéséhez, valamint a környezet- és zajszennyezés jelentős növekedéséhez vezetne. Hasonló akciót kezdeményeztek a Brassó megyei Szászhermány községhez tartozó Vámoshíd lakói is, akik szerint az autópálya építése több mint 50 háztartás – többségükben az elmúlt 10 évben épült házak – lerombolását jelentené. A beadványok elemzése után a CNAIR képviselői bejelentették, hogy nem változtatnak a tervező által eredetileg meghatározott nyomvonalon – számolt be 2022 márciusában a Székely Hírmondó.
Mint ismeretes, a Brassó–Bákó-sztráda a második gyorsforgalmi összeköttetés lesz Erdély és Moldva között. Bár az egyesülésről is elnevezett, Marosvásárhely és Iași között építendő, onnan a Moldovai Köztársaság határáig elérő A8-as pálya megvalósítása szintén hosszú évek óta húzódik, itt már kivitelezőkről is tudni: az első erdélyi, Vásárhely és Nyárádszereda között húzódó szakasz építésének még idén nekifoghatnak, ha végre minden jól megy.
Május 31-én elkezdődik az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának tervezése – adta hírül Facebook-oldalán Cristian Pistol, a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Az Erdélyt Nyárádszeredától a tervek szerint Szováta–Borzont–Ditró–Gyergyótölgyes-útvonalon – tehát a Székelyföldön Maros és Hargita megyét átszelve – elhagyó aszfaltcsíkot nagy várakozások előzik meg az érintett településeken, ugyanakkor egyes helyeken itt is elégedetlenséget, szélmalomharcot is szült. Nyárádszeredában nagy problémák adódtak a tervezett nyomvonallal, amely kettévágná a bekecsalji kisvárost, ráadásul néhány lakóház az építkezés áldozatául esne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!