
Nem a Nagy-Britanniába beutazó, hanem az ott munkába állt románok száma nőtt a második negyedévben – mutatott rá hétvégén kibocsátott közleményében a bukaresti külügyminisztérium.
2013. augusztus 18., 14:462013. augusztus 18., 14:46
A tárca a BBC News Online jelentésére reagált, amely arról számolt be, hogy máris 26 százalékkal nőtt a szigetországba érkező román és bolgár vendégmunkások száma, pedig csak az év végén törlik el velük szemben a munkaerőpiaci korlátozásokat. A második negyedévben több mint 140 ezer román és bolgár vendégmunkást alkalmaztak a szigetországban, az első negyedévi 112 ezerhez képest.
A Daily Mail ugyanakkor a brit statisztikai hivatal adataira támaszkodva arról cikkezett, hogy naponta mintegy száz román és bolgár állampolgár kap munkát a szigetországban. A konzervatív brit bulvárlap szerint míg 1997-ben mindössze kétezer román és bolgár dolgozott Nagy-Britanniában, számuk mára 141 ezerre, a tavalyi évhez képest 35 százalékkal növekedett. A lap megjegyzi, ezzel többen vannak, mint az egykori gyarmatokból, Ausztráliából és Új-Zélandból érkezett munkavállalók.
A növekedés már azelõtt kezdetét vette, hogy Nagy-Britannia 2014. január elsején megnyitja munkaerõpiacát a bolgár és román munkavállalók elõtt. Jelenleg ugyanis csak úgy dolgozhatnak a szigetországban, ha magánvállalkozók vagy legfeljebb hat hónapig tartó munkavállalási engedéllyel rendelkeznek.
A bukaresti külügyminisztérium szerint ezek a számok is jelzik, hogy a román vendégmunkások dolgozni mennek Nagy-Britanniába és nem a szociális ellátáson akarnak élősködni. A közlemény szerint ugyanakkor félrevezető ezekből az adatokból a bevándorlók növekvő tendenciájára következtetni, hiszen a bejegyzett munkaszerződések száma azért nőtt, mert egyszerűsödött a munkavállalási engedélyek kiadása, amelyet a korábbi 9 hónap helyett most már akár 3-4 hónap alatt is kiadnak a brit hatóságok. „Így csak annyi történt, hogy a régebb óta várakozók és az újonnan érkezettek egyszerre állhattak munkába\" – mutatott rá a román külügyi közlemény.
A brit sajtó és több vezető politikus aggodalmát fejezte ki az utóbbi hónapokban amiatt, hogy a szigetország román és bolgár bevándorlók százezreivel szembesülhet a jövő év elejétől, amikor London kénytelen lesz feloldani velük szemben a munkaerőpiaci korlátozást.
Egyébként hasonló a helyzet Dániában is, ahová az idei év második negyedévében Lengyelországból és Romániából érkezett a legtöbb bevándorló. A Politiken dán napilap beszámolója szerint a 9120 külföldi bevándorló közül 1857 fõ érkezett ebbõl a két uniós országból, ráadásul közülük kétharmad volt a férfiak aránya. Az 5,6 milliós észak-európai országban így 606 ezerre nõtt a bevándorlók száma, ami a lakosság 10,8 százalékát teszi ki. Ezzel tavalyhoz képest 3,6 százalékkal több külföldi él Dániában.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!