Lassult az ingatlanpiac, de az árak nem esnek – A bankok elzárják a hitelcsapot

Idén a program keretében 7301 személy vásárolt ingatlant, 15 százalék választotta a 140 ezer eurós hitelt, a fennmaradó 85 százalék a 70 ezer euróst.

Bogdan Ivan Cosmin arról is beszélt, hogy idén rekordot döntöttek az új lakások árai, 20 százalékos növekedésről számolt be. Meglátása szerint sokan kivárnak a vásárlással, majd egy idő után megint növekedni fog a kereslet, ami magasabb árakat eredményezhet.

Szigorodnak a banki feltételek

Az idei év második negyedévében viszonylag változatlan maradt a lakások átlagos négyzetméterenkénti ára – mutat rá eközben a Román Nemzeti Bank (BNR) hitelezők körében végzett legfrissebb, a témával kapcsolatos felmérése. Ugyanakkor eszerint is a kereslet csökkenésére utaló jelek vannak a banki hitelezési feltételek szigorodása közepette, a jelzáloghitelek átlagos előlegének mértéke megközelítette a 30 százalékot. A jegybank monetáris és elővigyázatos döntései, az általános gazdasági helyzetre vonatkozó várakozások, és más tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban szigorodtak a lakás- és telekvásárlási hitelekre vonatkozó feltételek.

A felmérésben részt vevő bankok 55,8 százaléka szerint a lakás- és telekvásárlási hitelek iránti kereslet mérsékelten csökkent, 37 százalékuk szerint pedig nagyjából változatlan maradt. A következő negyedévre vonatkozó várakozásokat tekintve a hitelintézetek a lakáshitelek iránti kereslet kvázi stagnálására, 34,4 százalékuk pedig csökkenő keresletre számít.

Kettévált az ingatlanpiac

„Az elmúlt egy hónapban érezhetően lelassult az ingatlanpiac, a tranzakciók száma csökkenőben, de az árak alakulása nem követi ezt a ritmust, még mindig óriási összegeket elkérnek a tulajdonosok” – vont mérleget a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Meglátása szerint a tulajdonosok elvárása bizonyos mértékben megalapozott, mert hatalmas az inflációs nyomás, azt látja mindenki, hogy napról napra értéktelenedik el a pénz.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta 5–10 százalékot emelkedtek az árak, ám szegmensenként a kisebb lakások drágultak, a nagyobb, több százezer eurós ingatlanok ára visszaesett, így átlagban kijön az árak stagnálása. Bónis Endre rámutatott, ennek a hátterében az áll, hogy a kisebb ingatlanok jobban pörögnek a piacon, így ha valaki csak azért vásárol, hogy biztonságban tudja a pénzét, kisebb lakásba fekteti, mert azt adott esetben mentőövként ki tudja dobni újra a piacra, és gyorsan eladhatja. A vállalkozóhoz befutó visszajelzések szerint a bankok panaszkodnak, csökkennek a hiteligénylések, mindenki ódzkodik attól, hogy kölcsönt vegyen fel. Ezért a pénzintézetek a letéti kamatokat emelik, próbálva stabilizálni a helyzetüket.

Az albérlet is drágul

Az ingatlanpiacon ugyanakkor a szakember elmondása szerint az figyelhető meg, hogy „lepusztult lakásokat” már csak befektetők vásárolnak, egyre ritkább, hogy valaki abban lát fantáziát, hogy egy lelakott ingatlanból alakítsa ki a sajátját. A többség tart attól, hogy mesteremberekkel egyeztetve, az építőanyagok változó árai között lavírozva újítson fel. Bónis Endre szerint ez valószínűleg állandósulni fog, a nyugati országokban is így működik, laikusként többe kerül felújítani, mint egy befektetőnek, akinek erre megvannak az eszközei és a kapcsolatai.

Kérdésünkre ugyanakkor kifejtette,

A szakértő arra is kitért, az albérletárak enyhén megemelkedtek Kolozsváron, a tulajdonosok próbálják áthárítani a jövőben várhatóan átalakuló adórendszer terhét, ám a bérlők természetesen húzódzkodnak. Másik jelenség, hogy rengeteg irodaépület kiürült, a pandémia után az alkalmazottak egy része még mindig nem tért vissza a munkahelyére, továbbra is otthonról dolgozik. Az IT-szektorban a munkavállalók több mint 80 százaléka dolgozik otthonról, a munkáltatónak ez költséghatékony, mert nem kell fűtenie az irodákat.