Lassú kelet-európai felzárkózás

Kevés bank omlott össze, nem voltak rendszerszintű bankválságok, és nem sok kormány bukott meg. A szórványos utcai tiltakozások kevésbé voltak erőszakosak, mint a megszorító intézkedések elleni görögországi megmozdulások. A populista és szélsőséges pártok nem törtek előre jelentősebben, bár Magyarországon a szélsőjobboldali Jobbik növelte támogatottságát – írta tegnapi helyzetértékelésében a Financial Times.

Visszarángattak a szakadék széléről

A lap szerint a térséget részben a gyors és öszszehangolt globális fellépés rángatta vissza a szakadék széléről. A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok csoportjának (G20) tavalyi londoni csúcsértekezletén megfelelő forrásokkal látták el a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) ahhoz, hogy a szervezet összesen 52 milliárd euró támogatásban részesíthesse Magyarországot, Romániát, Lettországot és Ukrajnát. Közép-Európa emellett a nyugati gazdaságélénkítő intézkedésekből is hasznot húzott. A használt autók lecserélését ösztönző németországi program hatására például nem a hazai gyártású luxuslimuzinok, hanem a Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában készülő „olcsó kombik” értékesítése ugrott meg – írta a Financial Times.

Fenntarthatatlan növekedés

A lap szerint a jövőre nézve két fő következtetés vonható le. Az egyik az, hogy a térség felzárkózása a nyugat-európai jóléti színvonalhoz hoszszabb, bonyolultabb folyamat lesz annál, mint amilyennek a válság előtt látszott. A szűkösebb és drágább hitelkínálat, valamint a lanyha nyugat-európai gazdasági növekedés és a felduzzadt államháztartási hiányok csökkentésének szükségessége lassabb gazdasági bővülést jelent.

Thomas Wieser, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke azt mondta a Financial Timesnak, hogy véleménye szerint a kelet-európai EU-tagállamok a jövőben a válság előtti ütemnél hozzávetőleg 2 százalékponttal alacsonyabb éves gazdasági növekedésekkel lesznek kénytelenek beérni. Wieser hozzátette ugyanakkor, hogy a korábbi, 5 százalékos éves növekedési ütemek „fenntarthatatlanok voltak (...), ha (a kelet-európai EU-gazdaságok – szerk. megj.) fenntartható módon évi 3 százalékkal növekednek, az is jó”.

Tovább csökken a román gazdaság

A Financial Times elemzése szerint a második levonható következtetés az, hogy egyes közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkózása a Nyugathoz sokkal gyorsabb lesz, mint más térségbeli országoké. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában „gőzerővel” zajlik a kilábalás; ezeket az országokat már a válság előtt végrehajtott beruházások alacsony költségű feldolgozóipari központokká tették.

A balti köztársaságokban már érződik a fájdalmas bér- és költségcsökkentések jutalma, Magyarország és Románia ugyanakkor az IMF által előírt deficitcélok teljesítéséhez szükséges takarékossági intézkedésekkel küszködik, miközben a növekedést is megpróbálja újraindítani.
A Financial Times felidézi, hogy a Valutaalap és az EU a nyáron felfüggesztette a 20 milliárd eurós magyarországi finanszírozási program felülvizsgálatát, miután nézeteltérések támadtak a hiánycsökkentés módjának és ütemének kérdésében. Magyarországon az idén várhatóan csak gyenge növekedés lesz, a román gazdaság teljesítménye pedig ismét csökkenni fog – áll a Financial Times szerdai elemzésében.