2010. október 28., 09:242010. október 28., 09:24
Kevés bank omlott össze, nem voltak rendszerszintű bankválságok, és nem sok kormány bukott meg. A szórványos utcai tiltakozások kevésbé voltak erőszakosak, mint a megszorító intézkedések elleni görögországi megmozdulások. A populista és szélsőséges pártok nem törtek előre jelentősebben, bár Magyarországon a szélsőjobboldali Jobbik növelte támogatottságát – írta tegnapi helyzetértékelésében a Financial Times.
A lap szerint a térséget részben a gyors és öszszehangolt globális fellépés rángatta vissza a szakadék széléről. A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok csoportjának (G20) tavalyi londoni csúcsértekezletén megfelelő forrásokkal látták el a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) ahhoz, hogy a szervezet összesen 52 milliárd euró támogatásban részesíthesse Magyarországot, Romániát, Lettországot és Ukrajnát. Közép-Európa emellett a nyugati gazdaságélénkítő intézkedésekből is hasznot húzott. A használt autók lecserélését ösztönző németországi program hatására például nem a hazai gyártású luxuslimuzinok, hanem a Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában készülő „olcsó kombik” értékesítése ugrott meg – írta a Financial Times.
A lap szerint a jövőre nézve két fő következtetés vonható le. Az egyik az, hogy a térség felzárkózása a nyugat-európai jóléti színvonalhoz hoszszabb, bonyolultabb folyamat lesz annál, mint amilyennek a válság előtt látszott. A szűkösebb és drágább hitelkínálat, valamint a lanyha nyugat-európai gazdasági növekedés és a felduzzadt államháztartási hiányok csökkentésének szükségessége lassabb gazdasági bővülést jelent.
Thomas Wieser, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke azt mondta a Financial Timesnak, hogy véleménye szerint a kelet-európai EU-tagállamok a jövőben a válság előtti ütemnél hozzávetőleg 2 százalékponttal alacsonyabb éves gazdasági növekedésekkel lesznek kénytelenek beérni. Wieser hozzátette ugyanakkor, hogy a korábbi, 5 százalékos éves növekedési ütemek „fenntarthatatlanok voltak (...), ha (a kelet-európai EU-gazdaságok – szerk. megj.) fenntartható módon évi 3 százalékkal növekednek, az is jó”.
A Financial Times elemzése szerint a második levonható következtetés az, hogy egyes közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkózása a Nyugathoz sokkal gyorsabb lesz, mint más térségbeli országoké. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában „gőzerővel” zajlik a kilábalás; ezeket az országokat már a válság előtt végrehajtott beruházások alacsony költségű feldolgozóipari központokká tették.
A balti köztársaságokban már érződik a fájdalmas bér- és költségcsökkentések jutalma, Magyarország és Románia ugyanakkor az IMF által előírt deficitcélok teljesítéséhez szükséges takarékossági intézkedésekkel küszködik, miközben a növekedést is megpróbálja újraindítani.
A Financial Times felidézi, hogy a Valutaalap és az EU a nyáron felfüggesztette a 20 milliárd eurós magyarországi finanszírozási program felülvizsgálatát, miután nézeteltérések támadtak a hiánycsökkentés módjának és ütemének kérdésében. Magyarországon az idén várhatóan csak gyenge növekedés lesz, a román gazdaság teljesítménye pedig ismét csökkenni fog – áll a Financial Times szerdai elemzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok