2010. október 28., 09:242010. október 28., 09:24
Kevés bank omlott össze, nem voltak rendszerszintű bankválságok, és nem sok kormány bukott meg. A szórványos utcai tiltakozások kevésbé voltak erőszakosak, mint a megszorító intézkedések elleni görögországi megmozdulások. A populista és szélsőséges pártok nem törtek előre jelentősebben, bár Magyarországon a szélsőjobboldali Jobbik növelte támogatottságát – írta tegnapi helyzetértékelésében a Financial Times.
A lap szerint a térséget részben a gyors és öszszehangolt globális fellépés rángatta vissza a szakadék széléről. A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok csoportjának (G20) tavalyi londoni csúcsértekezletén megfelelő forrásokkal látták el a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) ahhoz, hogy a szervezet összesen 52 milliárd euró támogatásban részesíthesse Magyarországot, Romániát, Lettországot és Ukrajnát. Közép-Európa emellett a nyugati gazdaságélénkítő intézkedésekből is hasznot húzott. A használt autók lecserélését ösztönző németországi program hatására például nem a hazai gyártású luxuslimuzinok, hanem a Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában készülő „olcsó kombik” értékesítése ugrott meg – írta a Financial Times.
A lap szerint a jövőre nézve két fő következtetés vonható le. Az egyik az, hogy a térség felzárkózása a nyugat-európai jóléti színvonalhoz hoszszabb, bonyolultabb folyamat lesz annál, mint amilyennek a válság előtt látszott. A szűkösebb és drágább hitelkínálat, valamint a lanyha nyugat-európai gazdasági növekedés és a felduzzadt államháztartási hiányok csökkentésének szükségessége lassabb gazdasági bővülést jelent.
Thomas Wieser, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke azt mondta a Financial Timesnak, hogy véleménye szerint a kelet-európai EU-tagállamok a jövőben a válság előtti ütemnél hozzávetőleg 2 százalékponttal alacsonyabb éves gazdasági növekedésekkel lesznek kénytelenek beérni. Wieser hozzátette ugyanakkor, hogy a korábbi, 5 százalékos éves növekedési ütemek „fenntarthatatlanok voltak (...), ha (a kelet-európai EU-gazdaságok – szerk. megj.) fenntartható módon évi 3 százalékkal növekednek, az is jó”.
A Financial Times elemzése szerint a második levonható következtetés az, hogy egyes közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkózása a Nyugathoz sokkal gyorsabb lesz, mint más térségbeli országoké. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában „gőzerővel” zajlik a kilábalás; ezeket az országokat már a válság előtt végrehajtott beruházások alacsony költségű feldolgozóipari központokká tették.
A balti köztársaságokban már érződik a fájdalmas bér- és költségcsökkentések jutalma, Magyarország és Románia ugyanakkor az IMF által előírt deficitcélok teljesítéséhez szükséges takarékossági intézkedésekkel küszködik, miközben a növekedést is megpróbálja újraindítani.
A Financial Times felidézi, hogy a Valutaalap és az EU a nyáron felfüggesztette a 20 milliárd eurós magyarországi finanszírozási program felülvizsgálatát, miután nézeteltérések támadtak a hiánycsökkentés módjának és ütemének kérdésében. Magyarországon az idén várhatóan csak gyenge növekedés lesz, a román gazdaság teljesítménye pedig ismét csökkenni fog – áll a Financial Times szerdai elemzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok