
Lassú és törékeny növekedés várható a világgazdaságban idén és jövőre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek szerdán publikált, Globális kilátások és politikai kihívások című jelentése szerint.
2014. november 13., 14:492014. november 13., 14:49
2014. november 13., 14:512014. november 13., 14:51
A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdasága, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport hét végi, brisbane-i találkozójához időzített jelentés szerint a valutaalap 2014-re 3,3 százalékos, 2015-ben 3,8 százalékos növekedésre számít világszerte. Az idei évre vonatkozó előrejelzését 0,4 százalékponttal csökkentette a szervezet a vártnál gyengébb első félévi világgazdasági növekedés miatt.
Szakértők szerint továbbra is jelentősek a növekedést fenyegető kockázatok: az egyre élesebb geopolitikai feszültségek és a pénzpiacok esetleges korrekciói, ideértve az amerikai monetáris politika szigorítását. Az eurózónában az alacsony infláció és a gyenge növekedés jelent kockázatot. Az olajárak folytatódó esése segíteni fogja a növekedést a valutaalap szakértői szerint.
Az IMF jelentése szerint a fejlett gazdaságoknak folytatniuk kellene az alkalmazkodó jellegű monetáris politikát az alacsony infláció elleni küzdelemben. A túl korai monetáris szigorítás elkerülésének érdekében megfontolt makrogazdasági eszközökkel kell elérni a pénzügyi stabilitást. A valutaalap azt javasolja az egész csoportnak, hogy a növekedést erősítő strukturális reformokra összpontosítsanak. Tartós folyó fizetésimérleg-többlet esetén a belső fogyasztás növelését vagy összetételének változtatását ajánlja a szervezet.
Nagyot romlott a világgazdasági hangulat
Nagyot romlott a német Ifo gazdaságkutató intézet negyedik negyedévre vonatkozó WES (World Economic Survey) világgazdasági hangulatindexe: a harmadik negyedévi 105,0 pontról a negyedik negyedévre 95,0 pontra esett, ami 2013 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb érték és alatta van a 95,5 pontos hosszú távú átlagnak is. Az index elemei közül az aktuális gazdasági környezet megítélését számszerűsítő érték 91,6 pontra csökkent az előző negyedévi 95,3 pontról. A hat hónapra előretekintő várakozásokat számszerűsítő komponens 98,2 pontra csökkent a harmadik negyedévi 114,0 pontról. A felmérésben 1108 gazdasági szakember vett részt a világ 120 országában.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!