Lassan túl lehetünk a válságon

Az állami büdzsé készítésének folyamatát felügyelő független testület vezetője szerint Románia és Magyarország is lassacskán túl van a válságon, mint ahogyan erre az egész térségre már jellemző a fokozatos gazdasági növekedés. „Úgy gondolom, hogy ez a térség nagyjából együtt mozog, versenyképességi szempontból is nagyjából együtt van értékelve, aminek van egy csoportképződési jellemzője is. Láthatóan a világ ezt a térséget egyre inkább egységes egészként kezeli, nincsenek markánsan kiugró vagy lemaradó teljesítmények” – magyarázta a Krónika érdeklődésére a szakember. Jelezte, még a válságkezelés lépései is sok hasonlóságot mutatnak, mindenhol megtörtént az a 13-15 tipikus beavatkozás, csupán azok üteme volt eltérő. „Magyarország 2010 körül nagyon intenzív és kemény beavatkozási terápiát végzett, hiszen erre nagyon magas társadalmi felhatalmazása volt és van a jelenlegi kormányzásnak. Kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, olyan körülmények között, amikor a magyar eladósodottsági szint összehasonlíthatatlanul rosszabb volt, mint a román. Magyarországon most szerencsére a nagyon alacsony inflációnak a hatásait látjuk, ami talán előbb-utóbb a fogyasztás fellendülésében is meg fog jelenni” – mutatott rá Kovács, aki ugyan nem ismeri mélységeiben a román költségvetést, de úgy véli, hogy az európai államokban nagyjából hasonló és stabil annak szerkezete, „egyik évről a másikra elég nehéz ezeken az arányokon változtatni”.

IMF-függőség és kockázatok

Tény azonban, hogy miközben Magyarország már teljes egészében a piacról finanszírozza az államháztartás folyókiadásait és az esedékes törlesztő-részleteket, addig Románia a Nemzeti Valutalaptól (IMF) felvett újabb hitele miatt megkötések mellett tervezi büdzséjét, Kovács ugyanakkor jelezte: „a befektetők mindig országkockázatokat visznek bele a kölcsön összegébe”. „Ha valaki a szabad piacról finanszírozza magát, akkor ez az ország-kockázat a hitelező részéről egy magasabb kamatban érvényesül. A nemzeti szervezetektől felvett hitelnél a kamat alacsonyabb, de a különböző adósságszolgálattal kapcsolatos terminusok nem mindig annyira kedvezőek. Az IMF a kockázatot úgy próbálja csökkenteni, hogy beleszól az adott ország pénzügypolitikájába, követelményeket ír elő, kétségtelenül fékezve ezzel a pénzügyi kormányzás mozgásterét. Megszorításokat kell hozni, limiteket kell adni. A Nemzetközi Valutalaptól felvett hitel biztos, hogy korlátozó tényezőt jelent az ország pénzügyi szuverenitásában” – szögezte le Kovács, emlékeztetve arra, hogy az általa vezetett testület öt évvel ezelőtt épp az IMF hitelcsomagnak a részeként jött létre.

A büdzsé és a választások

Magyarországon 2014-ben választási év lesz, de a KT-elnök szerint ez a büdzsében nem fog visszatükröződni. „A magyar kormányzatnak nincs szüksége választási költségvetést csinálni. A teherelosztás szempontjából már korábban megtörténtek a szükséges lépések, az adórendszerben nem lesznek lényeges változások. Én úgy gondolom, hogy ezután a nagyon markáns, nagyon kemény léptekkel haladó, sok vitát kiváltó időszak után, egy konszolidációs és kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági államháztartási év jön el, természetesen feltételezve, hogy az európai fejlődés az általam is mutatott mérsékelt, pozitív sávban marad és nem lesz újabb gazdasági megrázkódtatás” – mondta Kovács.