2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
2007 első negyedében a fogyasztói árak 0,31 százalékkal nőttek, egy évvel korábban 1,48 százalékkal. Márciusban az élelmiszerek 0,05 százalékkal lettek olcsóbbak februárhoz képest, az egyéb javak és szolgáltatások 0,13, illetve 0,16 százalékkal drágultak. Tavaly az infláció 4,87 százalékra lassult a 2005. évi 8,6 százalékról, ezzel első ízben esett a nemzeti bank által kitűzött 4–6 százalékos sávba. A jegybank inflációs célkitűzése az idei évre 3–5 százalék.
Magyarországon ugyanakkor épp fordított irányú az infláció, a Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a fogyasztói árak az idén márciusban 0,8 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az év első három hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Márciusban az „alapdrágulás”, a maginfláció 6 százalék volt éves, és 0,4 százalék havi összehasonlításban.
Londoni piaci elemzők szerint a magyarországi infláció a múlt havi 9 százalékkal tetőzött, innen az infláció csökkenése várható. Veres János magyar pénzügyminiszter a Die Presse című osztrák napilapnak adott interjúban arra a kérdésre, hogyan történhetett, hogy a néhány éve élenjáró Magyarország ma hátul kullog az új EU-tagok között, azzal válaszolt: sok kelet-közép-európai országban azért gyorsabb a növekedés, mert ezek – például Szlovákia vagy Románia – azon a szinten állnak, ahol Magyarország tíz évvel ezelőtt, és ezekben az országokban a nagy befektetések és privatizációk csak az elmúlt években zajlottak le.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok