2010. december 17., 10:022010. december 17., 10:02
Ám szerinte az is lehetséges, hogy csak a két ünnep között fogadják el a 2011-es büdzsét. Lakatos Péter úgy látja, a költségvetés-tervezet kidolgozásával legalább két hónapot késett a kormány, ez pedig nem véletlen. Úgy véli ugyanis, hogy a kormánynak érdeke, hogy ennyi késlekedés után most minden honatya minél hamarabb be akarja fejezni a vitát, hiszen a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az az elvárása az országgal szemben, hogy január elsejéig készen legyen a büdzsé.
A képviselő éppen ezért valószínűnek tartja, hogy a tervezet készítőinek épp az volt a szándéka, hogy a szorító határidők mellett már ne maradjon idő arra, hogy alaposan elemezhessék a büdzséprojektet a szakbizottságban, így sietve engedjék a dokumentumot plénum elé, és később a parlamenti vita se tarthasson sokáig. Lakatos Péter azt is kifogásolja, hogy a költségvetés-tervezet bevételi oldala nagy részben épít olyan törvényekre, amelyek még meg sem jelentek, és csak jövőre léphetnek életbe. A tervezet másik nagy hibája szerinte, hogy nem derül ki belőle világosan, melyek a kormány prioritásai a 2011-es évre, illetve hogy túl kevés pénz jut majd a megyei és helyi önkormányzatokhoz – ez utóbbi szerinte ellentétben áll az utóbbi évek decentralizációs törekvéseivel.
Lakatos Péter azt is kijelentette: mivel mostantól egészen februárig, amíg a büdzséről és egyéb gyakorlati kérdésekről vitázik a parlament, a sajtón keresztül kíván üzenni Traian Băsescu elnöknek. Felkéri az államfőt, mielőtt újabb hitelszerződést ír alá a Nemzetközi Valutaalappal, ne mulassza el kikérni a törvényhozók véleményét, és ne csak utána tárja elé az ügyet. Az IMF-hitel kérdése ugyanis szerinte mindenki problémája, az ország minden polgárát érinti. Mint fogalmazott, ez a tény az utóbbi két válságos évben is megmutatkozott, amikor a Valutaalaptól felvett hitel beépült a költségvetésbe, a törlesztőrészlet azonban csakis az állampolgárt terheli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok