2010. december 17., 10:022010. december 17., 10:02
Ám szerinte az is lehetséges, hogy csak a két ünnep között fogadják el a 2011-es büdzsét. Lakatos Péter úgy látja, a költségvetés-tervezet kidolgozásával legalább két hónapot késett a kormány, ez pedig nem véletlen. Úgy véli ugyanis, hogy a kormánynak érdeke, hogy ennyi késlekedés után most minden honatya minél hamarabb be akarja fejezni a vitát, hiszen a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az az elvárása az országgal szemben, hogy január elsejéig készen legyen a büdzsé.
A képviselő éppen ezért valószínűnek tartja, hogy a tervezet készítőinek épp az volt a szándéka, hogy a szorító határidők mellett már ne maradjon idő arra, hogy alaposan elemezhessék a büdzséprojektet a szakbizottságban, így sietve engedjék a dokumentumot plénum elé, és később a parlamenti vita se tarthasson sokáig. Lakatos Péter azt is kifogásolja, hogy a költségvetés-tervezet bevételi oldala nagy részben épít olyan törvényekre, amelyek még meg sem jelentek, és csak jövőre léphetnek életbe. A tervezet másik nagy hibája szerinte, hogy nem derül ki belőle világosan, melyek a kormány prioritásai a 2011-es évre, illetve hogy túl kevés pénz jut majd a megyei és helyi önkormányzatokhoz – ez utóbbi szerinte ellentétben áll az utóbbi évek decentralizációs törekvéseivel.
Lakatos Péter azt is kijelentette: mivel mostantól egészen februárig, amíg a büdzséről és egyéb gyakorlati kérdésekről vitázik a parlament, a sajtón keresztül kíván üzenni Traian Băsescu elnöknek. Felkéri az államfőt, mielőtt újabb hitelszerződést ír alá a Nemzetközi Valutaalappal, ne mulassza el kikérni a törvényhozók véleményét, és ne csak utána tárja elé az ügyet. Az IMF-hitel kérdése ugyanis szerinte mindenki problémája, az ország minden polgárát érinti. Mint fogalmazott, ez a tény az utóbbi két válságos évben is megmutatkozott, amikor a Valutaalaptól felvett hitel beépült a költségvetésbe, a törlesztőrészlet azonban csakis az állampolgárt terheli.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.