2010. december 17., 10:022010. december 17., 10:02
Ám szerinte az is lehetséges, hogy csak a két ünnep között fogadják el a 2011-es büdzsét. Lakatos Péter úgy látja, a költségvetés-tervezet kidolgozásával legalább két hónapot késett a kormány, ez pedig nem véletlen. Úgy véli ugyanis, hogy a kormánynak érdeke, hogy ennyi késlekedés után most minden honatya minél hamarabb be akarja fejezni a vitát, hiszen a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az az elvárása az országgal szemben, hogy január elsejéig készen legyen a büdzsé.
A képviselő éppen ezért valószínűnek tartja, hogy a tervezet készítőinek épp az volt a szándéka, hogy a szorító határidők mellett már ne maradjon idő arra, hogy alaposan elemezhessék a büdzséprojektet a szakbizottságban, így sietve engedjék a dokumentumot plénum elé, és később a parlamenti vita se tarthasson sokáig. Lakatos Péter azt is kifogásolja, hogy a költségvetés-tervezet bevételi oldala nagy részben épít olyan törvényekre, amelyek még meg sem jelentek, és csak jövőre léphetnek életbe. A tervezet másik nagy hibája szerinte, hogy nem derül ki belőle világosan, melyek a kormány prioritásai a 2011-es évre, illetve hogy túl kevés pénz jut majd a megyei és helyi önkormányzatokhoz – ez utóbbi szerinte ellentétben áll az utóbbi évek decentralizációs törekvéseivel.
Lakatos Péter azt is kijelentette: mivel mostantól egészen februárig, amíg a büdzséről és egyéb gyakorlati kérdésekről vitázik a parlament, a sajtón keresztül kíván üzenni Traian Băsescu elnöknek. Felkéri az államfőt, mielőtt újabb hitelszerződést ír alá a Nemzetközi Valutaalappal, ne mulassza el kikérni a törvényhozók véleményét, és ne csak utána tárja elé az ügyet. Az IMF-hitel kérdése ugyanis szerinte mindenki problémája, az ország minden polgárát érinti. Mint fogalmazott, ez a tény az utóbbi két válságos évben is megmutatkozott, amikor a Valutaalaptól felvett hitel beépült a költségvetésbe, a törlesztőrészlet azonban csakis az állampolgárt terheli.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.