2010. december 17., 10:022010. december 17., 10:02
Ám szerinte az is lehetséges, hogy csak a két ünnep között fogadják el a 2011-es büdzsét. Lakatos Péter úgy látja, a költségvetés-tervezet kidolgozásával legalább két hónapot késett a kormány, ez pedig nem véletlen. Úgy véli ugyanis, hogy a kormánynak érdeke, hogy ennyi késlekedés után most minden honatya minél hamarabb be akarja fejezni a vitát, hiszen a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az az elvárása az országgal szemben, hogy január elsejéig készen legyen a büdzsé.
A képviselő éppen ezért valószínűnek tartja, hogy a tervezet készítőinek épp az volt a szándéka, hogy a szorító határidők mellett már ne maradjon idő arra, hogy alaposan elemezhessék a büdzséprojektet a szakbizottságban, így sietve engedjék a dokumentumot plénum elé, és később a parlamenti vita se tarthasson sokáig. Lakatos Péter azt is kifogásolja, hogy a költségvetés-tervezet bevételi oldala nagy részben épít olyan törvényekre, amelyek még meg sem jelentek, és csak jövőre léphetnek életbe. A tervezet másik nagy hibája szerinte, hogy nem derül ki belőle világosan, melyek a kormány prioritásai a 2011-es évre, illetve hogy túl kevés pénz jut majd a megyei és helyi önkormányzatokhoz – ez utóbbi szerinte ellentétben áll az utóbbi évek decentralizációs törekvéseivel.
Lakatos Péter azt is kijelentette: mivel mostantól egészen februárig, amíg a büdzséről és egyéb gyakorlati kérdésekről vitázik a parlament, a sajtón keresztül kíván üzenni Traian Băsescu elnöknek. Felkéri az államfőt, mielőtt újabb hitelszerződést ír alá a Nemzetközi Valutaalappal, ne mulassza el kikérni a törvényhozók véleményét, és ne csak utána tárja elé az ügyet. Az IMF-hitel kérdése ugyanis szerinte mindenki problémája, az ország minden polgárát érinti. Mint fogalmazott, ez a tény az utóbbi két válságos évben is megmutatkozott, amikor a Valutaalaptól felvett hitel beépült a költségvetésbe, a törlesztőrészlet azonban csakis az állampolgárt terheli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok