
Fotó: ifj. Farkas Antal
A kötelező lakásbiztosítások 100 százalékos drágulása sem kizárt Nicoleta Radu Neacşu, a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap vezetője szerint, Bíró Albin, az Egységes Pénzügyi Felügyelet tagja szerint azonban erre nem lesz politikai akarat.
2014. július 24., 20:012014. július 24., 20:01
A kötelező lakásbiztosítás jelentős drágulását helyezik kilátásba az elemzők. Nicoleta Radu Neacşu, a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) igazgatója is megerősítette a díj emelésének szükségességét, a Capital pénzügyi és üzleti hetilapnak azt nyilatkozta, már tavaly októberben tájékoztatták az Egységes Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagjait, hogy a díjszabás módosítása elkerülhetetlen.
Az ASF azonban egyelőre nem tűzte napirendre a drágítást, és Bíró Albin, a felügyelet tagja a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, nem is hiszi, hogy lenne politikai akarat a jelenleg 20 eurós kötelező biztosítási kötvény (PAD) árának növelésére, hiszen azt már a kezdetektől szociális jellegű biztosításnak szánták. Azonban elemzéseik során a biztosítótársaságok arra a következtetésre jutottak, hogy módosítani kell a kötelező biztosítási kötvényt: vagy az árat kell növelni, vagy be kell vezetni egy 5–10 százalékos önrészt vagy a kettőnek a kombinációját.
Nicoleta Radu Neacşu, a PAID igazgatója azt azonban nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora emelést tartanak szükségesnek, arra hivatkozva, hogy egy ilyen bejelentésre érzékenyen reagálna a piac. A Capital értesülései szerint viszont 100 százalékos drágítás sem kizárt.
Neacşu ugyanakkor elmondta, 5–10 százalékos önrész bevezetése is tervben van, tehát a jelenlegi 20 ezer eurós biztosított összeg esetében, ha a kár értéke nem haladja meg a 2000 eurót, a biztosító nem fizet. A szakember egyúttal arról is beszámolt, hogy a PAID 28 milliárd euró értékre kötött viszontbiztosítást a legnagyobb biztosítótársaságokkal, ez az összeg nagyobb, mint amekkora kárt egy, az 1977-es hasonló földrengés okozhat.
Az árdrágítást egyelőre nem tűzte napirendre az Egységes Pénzügyi Felügyelet – fejtette ki érdeklődésünkre Bíró Albin, az ASF tagja. Mint részletezte, már korábban döntöttek arról, hogy bevezetik a 10 százalékos önrészt, erről készült is egy határozat, ám a jogászok úgy értékelték, hogy támadható, hiszen a törvény értelmében a felügyelet hatáskörébe csak a díjszabások módosítása – csökkentése vagy növelése tartozik –, az önrésszel kapcsolatos döntések nem.
„Ez a változtatás csak törvénymódosítással lehetséges, vagy olyan módon, hogy a törvény erre is jogot ad a felügyeletnek, vagy belefoglalják a jogszabályba a 10 százalékos önrészt” – vázolta a lehetséges forgatókönyveket Bíró Albin. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy árvíz és földrengés esetén általában kisebb károk keletkeznek, beázások, repedések, ezek értéke pedig nem haladja meg a 2000 eurót, tehát ha módosítják az önrészt, ezeket nem fizetné a biztosító, s így nagymértékben csökkenne a viszontbiztosítás ára.
„A kötelező biztosítási kötvényt már az elején szociális jellegű biztosításnak szánták, nem hiszem, hogy politikai alapon megengedhető az árdrágítás. Nem valószínű, hogy a jelenlegi 20 eurós kötvényt, megemelik 40 euróra, úgy, hogy a biztosított összeg továbbra is 20 ezer euró marad” – szögezte le Bíró Albin.
Szerinte egyébként a kötelező lakásbiztosítás rendszere akkor működne, ha elérnék a megfelelő lefedettséget, hiszen amikor a törvény megszületett, abban bíztak, hogy a lakások 60–70 százalékát biztosítani fogják, ám ez csak 2011-ben történt meg, amikor 5,5 millió lakásra vásároltak kötvényt – de akkor a biztosítótársaságok még szabadon árulhattak.
Ezt tavaly megváltoztatták, és csak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap forgalmazhat kötelező biztosítási kötvényt. Jelenleg alig haladja meg az egymilliót a kötvények száma, tehát 16–18 százalékos a lefedettség. „Ilyen körülmények között ez a termék csődöt mond” – szögezte le a felügyelet tagja.
Bíró Albin ugyanakkor arról is beszélt lapunknak, hogy folyamatosan bombázza a hatóságokat a javaslatával, hogy mondjanak le erről a formáról, s engedjék vissza a szabadpiacra. „A központosított rendszert kellene felszámolni. Hagyni kell, hogy minden biztosító árulja a saját szakállára a kötelező biztosítási kötvényt, és oldja meg a viszontbiztosítást” – vallja Bíró, aki szerint a pénzügyi felügyeletben egyelőre nem is mernek elgondolkodni a javaslatán.
Asirom–Omniasig-fúzió a láthatáron
Újra szárnyra kaptak a híresztelések az Asirom és az Omniasig biztosítótársaság egybeolvadásáról. A Vienna Insurance Group (VIG) osztrák biztosítónak három helyi társasága van, és a híresztelések szerint már eldöntötték, hogy a romániai piacon újabb fúzióra kerül sor, jövő évtől az Asirom és az Omniasig összevonásával egy újabb társaság alakul – nyilatkozták belső források a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak.
A két romániai biztosító fúziójáról már tavaly felröppentek a hírek, de akkor az osztrákok cáfolták ezeket. Májusban Peter Hagen, az osztrák cégcsoport vezetője azt nyilatkozta, mind a három romániai piacon jelen lévő társaságot megtartják. A nyilatkozatok hangvétele időközben megváltozott, míg korábban cáfolták az összevonásról szóló híreket, jelenleg már úgy nyilatkoznak, hogy ezeket nem kommentálják. A két biztosító piaci részesedése jelenleg 18 százalék, ám összevonásukkal nem valószínű, hogy ezt a szintet tartani tudják. Az osztrák cégcsoport legnagyobb romániai vállalata az Omniasig, amelytől tavaly 881 millió lej értékben vásároltak kötvényeket.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!