
Fotó: ifj. Farkas Antal
A kötelező lakásbiztosítások 100 százalékos drágulása sem kizárt Nicoleta Radu Neacşu, a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap vezetője szerint, Bíró Albin, az Egységes Pénzügyi Felügyelet tagja szerint azonban erre nem lesz politikai akarat.
2014. július 24., 20:012014. július 24., 20:01
A kötelező lakásbiztosítás jelentős drágulását helyezik kilátásba az elemzők. Nicoleta Radu Neacşu, a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) igazgatója is megerősítette a díj emelésének szükségességét, a Capital pénzügyi és üzleti hetilapnak azt nyilatkozta, már tavaly októberben tájékoztatták az Egységes Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagjait, hogy a díjszabás módosítása elkerülhetetlen.
Az ASF azonban egyelőre nem tűzte napirendre a drágítást, és Bíró Albin, a felügyelet tagja a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, nem is hiszi, hogy lenne politikai akarat a jelenleg 20 eurós kötelező biztosítási kötvény (PAD) árának növelésére, hiszen azt már a kezdetektől szociális jellegű biztosításnak szánták. Azonban elemzéseik során a biztosítótársaságok arra a következtetésre jutottak, hogy módosítani kell a kötelező biztosítási kötvényt: vagy az árat kell növelni, vagy be kell vezetni egy 5–10 százalékos önrészt vagy a kettőnek a kombinációját.
Nicoleta Radu Neacşu, a PAID igazgatója azt azonban nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora emelést tartanak szükségesnek, arra hivatkozva, hogy egy ilyen bejelentésre érzékenyen reagálna a piac. A Capital értesülései szerint viszont 100 százalékos drágítás sem kizárt.
Neacşu ugyanakkor elmondta, 5–10 százalékos önrész bevezetése is tervben van, tehát a jelenlegi 20 ezer eurós biztosított összeg esetében, ha a kár értéke nem haladja meg a 2000 eurót, a biztosító nem fizet. A szakember egyúttal arról is beszámolt, hogy a PAID 28 milliárd euró értékre kötött viszontbiztosítást a legnagyobb biztosítótársaságokkal, ez az összeg nagyobb, mint amekkora kárt egy, az 1977-es hasonló földrengés okozhat.
Az árdrágítást egyelőre nem tűzte napirendre az Egységes Pénzügyi Felügyelet – fejtette ki érdeklődésünkre Bíró Albin, az ASF tagja. Mint részletezte, már korábban döntöttek arról, hogy bevezetik a 10 százalékos önrészt, erről készült is egy határozat, ám a jogászok úgy értékelték, hogy támadható, hiszen a törvény értelmében a felügyelet hatáskörébe csak a díjszabások módosítása – csökkentése vagy növelése tartozik –, az önrésszel kapcsolatos döntések nem.
„Ez a változtatás csak törvénymódosítással lehetséges, vagy olyan módon, hogy a törvény erre is jogot ad a felügyeletnek, vagy belefoglalják a jogszabályba a 10 százalékos önrészt” – vázolta a lehetséges forgatókönyveket Bíró Albin. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy árvíz és földrengés esetén általában kisebb károk keletkeznek, beázások, repedések, ezek értéke pedig nem haladja meg a 2000 eurót, tehát ha módosítják az önrészt, ezeket nem fizetné a biztosító, s így nagymértékben csökkenne a viszontbiztosítás ára.
„A kötelező biztosítási kötvényt már az elején szociális jellegű biztosításnak szánták, nem hiszem, hogy politikai alapon megengedhető az árdrágítás. Nem valószínű, hogy a jelenlegi 20 eurós kötvényt, megemelik 40 euróra, úgy, hogy a biztosított összeg továbbra is 20 ezer euró marad” – szögezte le Bíró Albin.
Szerinte egyébként a kötelező lakásbiztosítás rendszere akkor működne, ha elérnék a megfelelő lefedettséget, hiszen amikor a törvény megszületett, abban bíztak, hogy a lakások 60–70 százalékát biztosítani fogják, ám ez csak 2011-ben történt meg, amikor 5,5 millió lakásra vásároltak kötvényt – de akkor a biztosítótársaságok még szabadon árulhattak.
Ezt tavaly megváltoztatták, és csak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap forgalmazhat kötelező biztosítási kötvényt. Jelenleg alig haladja meg az egymilliót a kötvények száma, tehát 16–18 százalékos a lefedettség. „Ilyen körülmények között ez a termék csődöt mond” – szögezte le a felügyelet tagja.
Bíró Albin ugyanakkor arról is beszélt lapunknak, hogy folyamatosan bombázza a hatóságokat a javaslatával, hogy mondjanak le erről a formáról, s engedjék vissza a szabadpiacra. „A központosított rendszert kellene felszámolni. Hagyni kell, hogy minden biztosító árulja a saját szakállára a kötelező biztosítási kötvényt, és oldja meg a viszontbiztosítást” – vallja Bíró, aki szerint a pénzügyi felügyeletben egyelőre nem is mernek elgondolkodni a javaslatán.
Asirom–Omniasig-fúzió a láthatáron
Újra szárnyra kaptak a híresztelések az Asirom és az Omniasig biztosítótársaság egybeolvadásáról. A Vienna Insurance Group (VIG) osztrák biztosítónak három helyi társasága van, és a híresztelések szerint már eldöntötték, hogy a romániai piacon újabb fúzióra kerül sor, jövő évtől az Asirom és az Omniasig összevonásával egy újabb társaság alakul – nyilatkozták belső források a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak.
A két romániai biztosító fúziójáról már tavaly felröppentek a hírek, de akkor az osztrákok cáfolták ezeket. Májusban Peter Hagen, az osztrák cégcsoport vezetője azt nyilatkozta, mind a három romániai piacon jelen lévő társaságot megtartják. A nyilatkozatok hangvétele időközben megváltozott, míg korábban cáfolták az összevonásról szóló híreket, jelenleg már úgy nyilatkoznak, hogy ezeket nem kommentálják. A két biztosító piaci részesedése jelenleg 18 százalék, ám összevonásukkal nem valószínű, hogy ezt a szintet tartani tudják. Az osztrák cégcsoport legnagyobb romániai vállalata az Omniasig, amelytől tavaly 881 millió lej értékben vásároltak kötvényeket.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!