
Fotó: ifj. Farkas Antal
A kötelező lakásbiztosítások 100 százalékos drágulása sem kizárt Nicoleta Radu Neacşu, a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap vezetője szerint, Bíró Albin, az Egységes Pénzügyi Felügyelet tagja szerint azonban erre nem lesz politikai akarat.
2014. július 24., 20:012014. július 24., 20:01
A kötelező lakásbiztosítás jelentős drágulását helyezik kilátásba az elemzők. Nicoleta Radu Neacşu, a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap (PAID) igazgatója is megerősítette a díj emelésének szükségességét, a Capital pénzügyi és üzleti hetilapnak azt nyilatkozta, már tavaly októberben tájékoztatták az Egységes Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagjait, hogy a díjszabás módosítása elkerülhetetlen.
Az ASF azonban egyelőre nem tűzte napirendre a drágítást, és Bíró Albin, a felügyelet tagja a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, nem is hiszi, hogy lenne politikai akarat a jelenleg 20 eurós kötelező biztosítási kötvény (PAD) árának növelésére, hiszen azt már a kezdetektől szociális jellegű biztosításnak szánták. Azonban elemzéseik során a biztosítótársaságok arra a következtetésre jutottak, hogy módosítani kell a kötelező biztosítási kötvényt: vagy az árat kell növelni, vagy be kell vezetni egy 5–10 százalékos önrészt vagy a kettőnek a kombinációját.
Nicoleta Radu Neacşu, a PAID igazgatója azt azonban nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora emelést tartanak szükségesnek, arra hivatkozva, hogy egy ilyen bejelentésre érzékenyen reagálna a piac. A Capital értesülései szerint viszont 100 százalékos drágítás sem kizárt.
Neacşu ugyanakkor elmondta, 5–10 százalékos önrész bevezetése is tervben van, tehát a jelenlegi 20 ezer eurós biztosított összeg esetében, ha a kár értéke nem haladja meg a 2000 eurót, a biztosító nem fizet. A szakember egyúttal arról is beszámolt, hogy a PAID 28 milliárd euró értékre kötött viszontbiztosítást a legnagyobb biztosítótársaságokkal, ez az összeg nagyobb, mint amekkora kárt egy, az 1977-es hasonló földrengés okozhat.
Az árdrágítást egyelőre nem tűzte napirendre az Egységes Pénzügyi Felügyelet – fejtette ki érdeklődésünkre Bíró Albin, az ASF tagja. Mint részletezte, már korábban döntöttek arról, hogy bevezetik a 10 százalékos önrészt, erről készült is egy határozat, ám a jogászok úgy értékelték, hogy támadható, hiszen a törvény értelmében a felügyelet hatáskörébe csak a díjszabások módosítása – csökkentése vagy növelése tartozik –, az önrésszel kapcsolatos döntések nem.
„Ez a változtatás csak törvénymódosítással lehetséges, vagy olyan módon, hogy a törvény erre is jogot ad a felügyeletnek, vagy belefoglalják a jogszabályba a 10 százalékos önrészt” – vázolta a lehetséges forgatókönyveket Bíró Albin. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy árvíz és földrengés esetén általában kisebb károk keletkeznek, beázások, repedések, ezek értéke pedig nem haladja meg a 2000 eurót, tehát ha módosítják az önrészt, ezeket nem fizetné a biztosító, s így nagymértékben csökkenne a viszontbiztosítás ára.
„A kötelező biztosítási kötvényt már az elején szociális jellegű biztosításnak szánták, nem hiszem, hogy politikai alapon megengedhető az árdrágítás. Nem valószínű, hogy a jelenlegi 20 eurós kötvényt, megemelik 40 euróra, úgy, hogy a biztosított összeg továbbra is 20 ezer euró marad” – szögezte le Bíró Albin.
Szerinte egyébként a kötelező lakásbiztosítás rendszere akkor működne, ha elérnék a megfelelő lefedettséget, hiszen amikor a törvény megszületett, abban bíztak, hogy a lakások 60–70 százalékát biztosítani fogják, ám ez csak 2011-ben történt meg, amikor 5,5 millió lakásra vásároltak kötvényt – de akkor a biztosítótársaságok még szabadon árulhattak.
Ezt tavaly megváltoztatták, és csak a Katasztrófák Elleni Biztosítási Alap forgalmazhat kötelező biztosítási kötvényt. Jelenleg alig haladja meg az egymilliót a kötvények száma, tehát 16–18 százalékos a lefedettség. „Ilyen körülmények között ez a termék csődöt mond” – szögezte le a felügyelet tagja.
Bíró Albin ugyanakkor arról is beszélt lapunknak, hogy folyamatosan bombázza a hatóságokat a javaslatával, hogy mondjanak le erről a formáról, s engedjék vissza a szabadpiacra. „A központosított rendszert kellene felszámolni. Hagyni kell, hogy minden biztosító árulja a saját szakállára a kötelező biztosítási kötvényt, és oldja meg a viszontbiztosítást” – vallja Bíró, aki szerint a pénzügyi felügyeletben egyelőre nem is mernek elgondolkodni a javaslatán.
Asirom–Omniasig-fúzió a láthatáron
Újra szárnyra kaptak a híresztelések az Asirom és az Omniasig biztosítótársaság egybeolvadásáról. A Vienna Insurance Group (VIG) osztrák biztosítónak három helyi társasága van, és a híresztelések szerint már eldöntötték, hogy a romániai piacon újabb fúzióra kerül sor, jövő évtől az Asirom és az Omniasig összevonásával egy újabb társaság alakul – nyilatkozták belső források a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak.
A két romániai biztosító fúziójáról már tavaly felröppentek a hírek, de akkor az osztrákok cáfolták ezeket. Májusban Peter Hagen, az osztrák cégcsoport vezetője azt nyilatkozta, mind a három romániai piacon jelen lévő társaságot megtartják. A nyilatkozatok hangvétele időközben megváltozott, míg korábban cáfolták az összevonásról szóló híreket, jelenleg már úgy nyilatkoznak, hogy ezeket nem kommentálják. A két biztosító piaci részesedése jelenleg 18 százalék, ám összevonásukkal nem valószínű, hogy ezt a szintet tartani tudják. Az osztrák cégcsoport legnagyobb romániai vállalata az Omniasig, amelytől tavaly 881 millió lej értékben vásároltak kötvényeket.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
szóljon hozzá!