
Fotó: Gecse Noémi
Sokan csak akkor tudják meg, hogy külföldi munkáltatóik nem fizették utánuk a különböző hozzájárulásokat, amikor készülnek a nyugdíjba vonulásra.
2017. március 23., 12:492017. március 23., 12:49
Hazajönnek Erdélybe a nyugdíjas éveikre a kilencvenes évek óta külföldön dolgozók, ám sokan csak most döbbennek rá, hogy a határon túl nem fizették utánuk a különféle hozzájárulásokat, így nem jogosultak nyugdíjra. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója a jelenségről beszámolva elmondta, a külföldön munkát vállalók közül egyre többen érdeklődnek, kérik az igazolásokat, gyűjtik a dokumentumokat, hogy nyugdíjba vonulhassanak.
Kovászna megyében a legtöbben Bodzafordulóról és környékéről dolgoznak külföldön, sokan a mezőgazdaságban vagy az otthoni idős- és beteggondozásban. „Az évek során hazaküldött pénzből szép házakat építettek, és most visszavonulnának, így elkezdtek érdeklődni a nyugdíjazás feltételei iránt. Ha nem tudják igazolni a külföldön hivatalosan ledolgozott éveket, akkor csak a havi legtöbb 500 lejes minimális nyugdíjra számíthatnak” – részletezte az igazgató. Gyakran előfordul, hogy semmilyen dokumentummal nem tudják igazolni, hogy hivatalosan dolgoztak, befizették a társadalombiztosítási járulékot, olyankor kezdődik a levelezés a munkaadóval. Ám nem mindig kapnak választ, vagy kiderül, hogy valójában feketén dolgoztatták őket, és nem jogosultak a nyugdíjra.
Kovászna megyében különben már több ezren kapnak külföldről is nyugdíjat, a folyamat bonyolult, de megoldják – mondta el megkeresésünkre Köllő Piroska, a Kovászna megyei nyugdíjpénztár szóvivője. Rámutatott, a szolgálati idők közötti európai uniós összehangolás működik, a háromszéki nyugdíjasok egy része Magyarországról, Németországból, Ausztriából is kap nyugdíjat. Ezekben az országokban általában szigorúan betartották az alkalmazási előírásokat, nem dolgoztattak feketén.
Ha valaki teljesíti a korhatáros feltételt, akkor a helyi nyugdíjpénztárnál benyújthatja a kérelmét, valamilyen dokumentumot kell mellékelnie, amivel igazolja a külföldön ledolgozott éveket, és akkor az alapján elindítják a folyamatot, továbbküldik az igénylést az adott ország nyugdíjakkal foglalkozó hivatalának. Köllő Piroska hangsúlyozta, a kérést egy helyen kell benyújtani, a Kovászna megyei hivatal a fordításokat is intézi, viszont nem tudnak segíteni, ha valaki nem tudja igazolni a külföldi szolgálati időt, vagy ha feketén dolgoztatták.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.