2012. június 20., 10:022012. június 20., 10:02
Mint részletezte, az Európai Unió területén élő munkavállalók mobilitását szorgalmazó Leonardo da Vinci-program keretében közvetítésükkel két csoport, összesen 28 munkanélküli szerezhet külföldi tapasztalatot.
„Sokan kétségbe vonták a projekt hasznát, hogy a munkanélkülieket külföldre kell küldeni” – fejtette ki az igazgató, majd rámutatott, nem az a cél, hogy exportálják az állástalanokat, hanem hogy a külföldön szerzett tapasztalataikat itthon hasznosítsák.
A spanyolországi csoportba felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülieket válogattak be, akik korábban vállalkozói, marketing és spanyolnyelv-tanfolyamokon vettek részt ugyancsak az ügynökség szervezésében. Ők a spanyolországi Murcia tartományban a kis- és közepes vállalkozások működését figyelik. Kelemen Tibor abban bízik, hogy ötletekkel jönnek haza, saját vállalkozást alapítanak, és idővel nemcsak saját maguknak, hanem másoknak is biztosítanak munkahelyet. Németországba a háromszéki kőfaragók utaztak tapasztalatszerzésre.
A szakembereket tavaly képezték Mikóújfaluban és Vargyason, ezeken a helyszíneken ugyanis a kőbányák szomszédságában kialakult a kőfaragás hagyománya, ezért tapasztalt mesterek mellett sajátíthatták el a szakma fortélyait. A közel ötven végzős közül tizennégyen utaztak el Lipcse mellé, ahol megtanulhatják a restaurálást, a régi kőszobrok, emlékművek, műemlék épületek felújítását. Németországban egyébként a háromszéki szakemberek egy 1100-as években épült vár felújítási munkálataiban vesznek részt.
„A székely kőfaragók, amint megérkeztek, rögtön vállalkoztak, hogy mindent megjavítanak, nagy esélyük van arra, hogy a program után Németországban állást ajánljanak nekik” – mondta Kelemen Tibor. Az igazgató hangsúlyozta, Kovászna megyében 7,92 század százalékos a munkanélküliségi ráta, a 7100 állástalan több mint 80 százaléka nem kap már állami támogatást, de éppen azért tartják nyilvántartásban, hogy ingyenes tanfolyamokon képezhessék őket.
Kovászna megyében havonta mintegy 600 állást kínálnak, ám Kelemen szerint aggasztó, hogy ezek többsége felmondással, nyugdíjba vonulással üresedett meg, nagyon ritka az újonnan létesített munkahely.
| Elment az emberek kedve a vállalkozástól – vallja Herman Rosner. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke azt mondja, míg évekkel ezelőtt a fiatal végzősök céget kaptak ajándékba szüleiktől, ma már nyűgnek tartják a vállalkozást. Mint részletezte, a mélypont tavaly volt, ekkor kétszer annyi céget számoltak fel, mint amennyi alakult. Idén a helyzet valamelyest javult, az első hónapokban a tavalyhoz viszonyítva öttel nőtt a bejegyzett cégek száma, és 70 százalékkal csökkent a felszámoltak aránya. Az elmúlt év első felében 405 céget zártak be, míg idén 121-et. „Ez azonban nem a fellendülés jele, hanem azzal magyarázható, hogy már az sincs, amit bezárni” – fejtette ki a gazdasági szakember. Rosner arra is kitért, hogy Kovászna megyében 44 241 alkalmazott dolgozik, tehát minden munkavállalónak 4,6 személyt kell eltartania. Eközben a nettó havi átlagkereset márciusban 1119 lej volt, vagyis egy főre alig valamivel több, mint 200 lej jutott. „A gazdasági válság Európa szerte folytatódik. Ezért a kormány és a helyi hatóságok prioritása a gazdasági szféra támogatása és a meglevő munkahelyek megtartása kellene hogy legyen. Segíteni kell a vállalkozókat, hogy más piacokra is kijussanak, hiszen eddig az export 70 százaléka az európai országokba irányult, ám a válságban levő Európa ezt már nem tudja fenntartani” – fogalmazta meg Herman Rosner. |
.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok