2012. június 20., 10:022012. június 20., 10:02
Mint részletezte, az Európai Unió területén élő munkavállalók mobilitását szorgalmazó Leonardo da Vinci-program keretében közvetítésükkel két csoport, összesen 28 munkanélküli szerezhet külföldi tapasztalatot.
„Sokan kétségbe vonták a projekt hasznát, hogy a munkanélkülieket külföldre kell küldeni” – fejtette ki az igazgató, majd rámutatott, nem az a cél, hogy exportálják az állástalanokat, hanem hogy a külföldön szerzett tapasztalataikat itthon hasznosítsák.
A spanyolországi csoportba felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülieket válogattak be, akik korábban vállalkozói, marketing és spanyolnyelv-tanfolyamokon vettek részt ugyancsak az ügynökség szervezésében. Ők a spanyolországi Murcia tartományban a kis- és közepes vállalkozások működését figyelik. Kelemen Tibor abban bízik, hogy ötletekkel jönnek haza, saját vállalkozást alapítanak, és idővel nemcsak saját maguknak, hanem másoknak is biztosítanak munkahelyet. Németországba a háromszéki kőfaragók utaztak tapasztalatszerzésre.
A szakembereket tavaly képezték Mikóújfaluban és Vargyason, ezeken a helyszíneken ugyanis a kőbányák szomszédságában kialakult a kőfaragás hagyománya, ezért tapasztalt mesterek mellett sajátíthatták el a szakma fortélyait. A közel ötven végzős közül tizennégyen utaztak el Lipcse mellé, ahol megtanulhatják a restaurálást, a régi kőszobrok, emlékművek, műemlék épületek felújítását. Németországban egyébként a háromszéki szakemberek egy 1100-as években épült vár felújítási munkálataiban vesznek részt.
„A székely kőfaragók, amint megérkeztek, rögtön vállalkoztak, hogy mindent megjavítanak, nagy esélyük van arra, hogy a program után Németországban állást ajánljanak nekik” – mondta Kelemen Tibor. Az igazgató hangsúlyozta, Kovászna megyében 7,92 század százalékos a munkanélküliségi ráta, a 7100 állástalan több mint 80 százaléka nem kap már állami támogatást, de éppen azért tartják nyilvántartásban, hogy ingyenes tanfolyamokon képezhessék őket.
Kovászna megyében havonta mintegy 600 állást kínálnak, ám Kelemen szerint aggasztó, hogy ezek többsége felmondással, nyugdíjba vonulással üresedett meg, nagyon ritka az újonnan létesített munkahely.
| Elment az emberek kedve a vállalkozástól – vallja Herman Rosner. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke azt mondja, míg évekkel ezelőtt a fiatal végzősök céget kaptak ajándékba szüleiktől, ma már nyűgnek tartják a vállalkozást. Mint részletezte, a mélypont tavaly volt, ekkor kétszer annyi céget számoltak fel, mint amennyi alakult. Idén a helyzet valamelyest javult, az első hónapokban a tavalyhoz viszonyítva öttel nőtt a bejegyzett cégek száma, és 70 százalékkal csökkent a felszámoltak aránya. Az elmúlt év első felében 405 céget zártak be, míg idén 121-et. „Ez azonban nem a fellendülés jele, hanem azzal magyarázható, hogy már az sincs, amit bezárni” – fejtette ki a gazdasági szakember. Rosner arra is kitért, hogy Kovászna megyében 44 241 alkalmazott dolgozik, tehát minden munkavállalónak 4,6 személyt kell eltartania. Eközben a nettó havi átlagkereset márciusban 1119 lej volt, vagyis egy főre alig valamivel több, mint 200 lej jutott. „A gazdasági válság Európa szerte folytatódik. Ezért a kormány és a helyi hatóságok prioritása a gazdasági szféra támogatása és a meglevő munkahelyek megtartása kellene hogy legyen. Segíteni kell a vállalkozókat, hogy más piacokra is kijussanak, hiszen eddig az export 70 százaléka az európai országokba irányult, ám a válságban levő Európa ezt már nem tudja fenntartani” – fogalmazta meg Herman Rosner. |
.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok