Nagy a hiány. Háromból egy cég már idén alkalmazna külföldieket
Fotó: Pixabay.com
Bár folyamatosan növekednek a romániai bérek, még mindig magas a kivándorlás a lakosság körében. A munkaerőhiány pedig akkora méreteket ölt, hogy már 23 000 Európai Unión kívüli munkavállaló dolgozik az országban, számuk pedig egyre nőni fog, egy friss felmérés szerint minden három munkáltatóból egy fontolgatja, hogy külföldieket alkalmaz.
2020. március 04., 07:312020. március 04., 07:31
2020. március 04., 07:482020. március 04., 07:48
A demográfiai mutatók és a migráció befolyásolja a romániai munkaerőpiac dinamikáját – állapítja meg az Európai Bizottság (EB) Romániáról készített, és a napokban nyilvánosságra hozott jelentésében. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentumban rámutatnak, az országban a természetes szaporulat negatív, ugyanakkor az elvándorlás látványos. Hiszen 2018-ban a más tagállamban élő, aktív korú (azaz 20-64 év közötti) közösségek közül a legnagyobb a román volt:
Az EB szerint a megoldás az országban maradt munkaerő folyamatos át- és továbbképzése. Ugyanakkor arra is kitér a jelentés, hogy a bérek az országban gyorsan növekednek, emelkedésre tovább lehet számítani, bár a növekedés üteme lelassul, hiszen a közeljövőben a közszférában már nem várható jelentős fizetésemelés. Kiemelik ugyanakkor, hogy a reálbérek gyorsabb ütemben növekedtek, mint a termelékenység.
Az elemzés készítői szerint a munkaerőpiac fejlődése folytatódik, ezt támogatja a gazdasági növekedés, ám a munkaerőhiány továbbra is fennáll. A mutatók tekintetében nagyok az eltérések a különböző térségekben, és a különböző ágazatokban, így elsősorban a szakképzettek körében növekszik a hiány. A helyzet javulása ellenére ugyanakkor a lakosság körében még mindig magas azoknak a száma, akik nem dolgoznak.
Közülük is kiemelkedő a 15 és 24 év közöttiek aránya, ők teszik ki az inaktív lakosság 71,17 százalékát. Azoknak a fiataloknak a száma, akik nem tanulnak, nem dolgoznak, és nem vesznek részt semmilyen képzésen, az EU-tagállamok közül Romániában a legmagasabb. Az alkalmazást ösztönző közpolitikák hatása elhanyagolható, a tartós munka nélkül élők aránya is növekedett.
Közben pedig akkora méreteket ölt a munkaerőhiány, hogy a cégek Európai Unión kívüli országokból kénytelenek munkásokat alkalmazni. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) legfrissebb statisztikái szerint tavaly, a január–augusztusi időszakban mintegy 97 000 olyan gazdátlan állás volt Romániában, amit nincs, aki betöltsön – a helyzet egyre súlyosabb voltát jelzi, hogy ez a szám 50 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakában mért szintet.
Közben más adatok szerint mintegy 4 millió román állampolgár él és dolgozik tartósan külföldön.
A 2019-es amúgy már a harmadik egymást követő év volt, amikor a bukaresti kormány – eleget téve az üzleti szféra kérésének – növelte az országban alkalmazható, Unión kívülről érkező alkalmazottak számát, tavaly ez már 30 000-re rúgott. Az Economica.net gazdasági hírportál kérésére,
A hivatalos statisztikák szerint amúgy többségük fiatalabb 34 évesnél, a legtöbben Vietnámból, Törökországból vagy Nepálból érkeztek, és Bukarestben, valamint Ilfov, Konstanca, Temes, Brassó és Kolozs megyében dolgoznak.
Ez a szám pedig minden bizonnyal idén tovább fog emelkedni: egy friss felmérés szerint ugyanis három romániai munkáltatóból egy azt fontolgatja, hogy a 2020-as év folyamán külföldi munkaerőt alkalmaz, 11 százalék pedig már meg is tette az ehhez szükséges lépéseket. A BestJobs.ro munkaerőtoborzó portál által készített kutatás szerint a cégek további 22 százaléka sem zárja ki ezt az opciót.
36 százalék szerint eközben alacsony a hazai alkalmazottak termelékenységi rátája, 27 százalék szerint pedig az itthoni munkaerő az állás elvárásaihoz vagy a saját rátermettségéhez képest túl magas fizetést vár. Amúgy a cégek 45 százaléka szakképzetlen munkaerőt vár külföldről, 41 százalék mérnököt vagy más területen dolgozó szakembert, 33 százalék szakképzett munkást, 12 százalék informatikust, 8 százalék pedig menedzsert. A munkáltatók olyan piacokon keresik a munkaerőt, ahol alacsonyabb bérköltség mellett is találnak alkalmazottakat, a legtöbben Dél-Kelet-Európából vagy a Moldovai Köztársaságból hoznak maguknak munkásokat, de egyre elterjedtebb az ázsiai munkaerő alkalmazása is.
Fotó: Pixabay.com
„Kétségtelen, hogy Romániában van felzárkózás, ha megnézzük, honnan indultunk és hol tartunk, a bérek tekintetében az olló valamilyen szinten zár, de még mindig nagyon ki van nyílva” – fogalmazta meg Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere arra vonatkozó kérdésünkre, hogyha látványosan emelkednek a bérek, mégis miért folytatódik az elvándorlás. Mint rámutatott,
Szerinte amikor két országot összehasonlítunk, több dolgot is meg kell vizsgálni. Például a lakásviszonyokat, mert hiába 1000 euró az átlagbér egy országban, ha a többségnek nincs saját tulajdonú lakása, a jövedelem 30–40 százaléka elmegy lakbérre. Másik szempont, hogy mennyibe kerül egy országban a jóléti kosár. Évekkel ezelőtt ez a közép-keleti országokban drágább volt, mint a nyugat-európaiakban, mert a különböző szolgáltatókat magánosították, azok felvitték az árakat, így a gáz és az áram drágább volt például Magyarországon, mint Németországban. Ez azóta megváltozott, mert az államok beavatkoztak, és szabályozták a díjszabásokat.
Antal Árpád szerint a kivándorlás mértékét jelentősen befolyásolja, hogy milyen a szolgáltatások minősége egy adott országban.
– mondta a polgármester. Emlékeztetett, jelentősen növekedett a kivándorlás a magyarok körében a marosvásárhelyi fekete március után, a román értelmiség egy része a bányászjárások után döntött úgy, hogy kivándorol. „A nyugat-európai kultúra évszázadok alatt alakult ki, nekünk most kellene kialakítanunk magunknak olyan körülményeket, hogy jól és biztonságban érezzük magunkat” – szögezte le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!