Ha valaki Romániában él és itt is dolgozott, a lakóhelye szerinti megyei nyugdíjpénztárnál kell benyújtania a kérelmet
Fotó: Haáz Vince
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek, hol kell benyújtani az igényt, és végül ki mennyi nyugdíjat fizet. A válasz megnyugtató lehet, de ismerni kell a folyamatot. Összefoglaltuk a külföldi munka után járó nyugdíjjal kapcsolatos tudnivalókat.
2026. augusztus 26., 08:002026. augusztus 26., 08:00
Az uniós szabályok alapján a külföldi munkaviszony során szerzett biztosítási idő nem vész el a nyugdíjszempontjából, de az egyes országok külön-külön számítják ki és folyósítják a rájuk eső részletet.
Az Európai Unió tagállamaiban, az EGT országaiban – Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben –, valamint Svájcban a nyugdíjjogosultság vizsgálatakor összeadják az érintett országokban szerzett biztosítási időket.
Ha valaki például 11 évet dolgozott Romániában és 7 évet egy másik uniós országban, a két időszakot a jogosultság vizsgálatakor együtt veszik figyelembe.
Ez azonban nem jelent egyetlen „európai nyugdíjat”. Minden ország kiszámítja és folyósítja a saját részét. A hatóságok ráadásul kétféle számítást végeznek: megvizsgálják, mennyi járna kizárólag az adott országban szerzett idő alapján, majd kiszámítják az összesített szolgálati időből az adott országra jutó, úgynevezett pro rata részt. A kedvezőbb számítás alkalmazandó.
Ha valamelyik országban egy évnél rövidebb biztosítási idő gyűlt össze, és az önmagában nem alapozna meg nyugdíjjogosultságot, az adott ország rendszerint nem fizet külön nyugdíjat erre az időre. Az időszak azonban nem feltétlenül vész el: az uniós szabályok szerint a többi érintett országnak figyelembe kell vennie.
Ha valaki Romániában él és itt is dolgozott, rendszerint
A román hatóság ezután felveszi a kapcsolatot a külföldi társszervekkel, és elindul a nemzetközi adatcsere.
Ha valaki Romániában él, de soha nem dolgozott itt, más szabály érvényesülhet: ilyenkor rendszerint az utolsó munkavégzés helye szerinti országban kell benyújtani az igényt.
Ez gyakorlati ajánlás, nem jogszabályban rögzített határidő. Az egyes országok korhatára sem feltétlenül azonos. Emiatt előfordulhat, hogy a román nyugdíjat már folyósítják, amikor a másik országban még nem érte el az érintett a jogosultsághoz szükséges életkort.
Az erdélyiek körében gyakori a magyarországi munkaviszony. A magyarországi szolgálati idő nemzetközi elbírálásában a Budapest Főváros Kormányhivatala, a megállapított ellátás folyósításában pedig a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (NYUFIG) vesz részt. A korábbi magyar TAJ-szám, adóazonosító és a munkaviszonyokat igazoló iratok jelentősen megkönnyíthetik az ügyintézést.
A külföldön szerzett munkával töltött idő csak akkor vehető figyelembe a Nők 40 jogosultsági idejében, ha annak beszámíthatóságát a magyar szabályok és az alkalmazandó nemzetközi koordinációs szabályok lehetővé teszik. Jogosultság esetén a magyar hatóság a magyar nyugdíjrész összegét az alkalmazandó szabályok szerint állapítja meg.
Külföldi munka: az egyes országok külön-külön számítják ki és folyósítják a rájuk eső nyugdíjrészletet
Fotó: Pinti Attila
Igen, de nem automatikusan pusztán azért, mert valakinek van magyarországi résznyugdíja. Ha a Magyarország által folyósított nyugdíjrész után a jogosult a magyar szabályok szerint 13. havi nyugdíjra jogosult, annak összege 2026-ban megegyezik a februárra folyósított magyar nyugdíjrész összegével. A külföldön, így Romániában élő jogosultaknak is folyósítható a magyar 13. és 14. havi ellátás.
2026-ban a 14. havi nyugdíj összege a februárban folyósított nyugdíj 25 százaléka. A jogosultságnak azonban külön magyar feltételei vannak.
A külföldön élő nyugdíjasoknak időről időre igazolniuk kell, hogy életben vannak. Magyar ellátás esetén a NYUFIG a külföldön élő jogosultakkal meghatározott esetekben rendszeres adategyeztetést folytat; ha életbenléti nyilatkozatot küld, azt az előírt módon hitelesítve vissza kell juttatni.
Ez az egyik legfontosabb, ugyanakkor legkönnyebben félreérthető része a történetnek. A külföldi nyugdíjak adózását az adott országgal kötött kettős adóztatási egyezmény és a román adójog együttesen határozza meg.
Ha Romániának van adóztatási joga az adott külföldi nyugdíj felett, a román adójog szerinti szabályokat kell alkalmazni. A havi 3000 lejes adómentes határ felett adó- és – a törvényi feltételek fennállása esetén – CASS-kötelezettség (az egészségbiztosítási pénztár felé) is felmerülhet. A pontos kötelezettség az adott nyugdíj jogcímétől és az alkalmazandó adóegyezménytől is függ.
A Romániában adóügyi illetőséggel rendelkező érintetteknek ezért a külföldi nyugdíj adózását is érdemes időben tisztázniuk, szükség esetén az adóhatóságnál (ANAF).
A külföldön ledolgozott évek nem vesznek el. Az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy a különböző országokban szerzett biztosítási időket a jogosultság vizsgálatakor figyelembe vegyék, miközben minden ország a saját szabályai szerint állapítja meg és folyósítja a rá eső nyugdíjrészletet.
A legjobb, amit a nyugdíj előtt álló tehet, hogy megőrzi a korábbi munkaviszonyokat és biztosítási időket igazoló dokumentumokat, időben egyezteti az adatokat, és nem hagyja az utolsó pillanatra a nemzetközi nyugdíjügyintézést.
Nemrég arról írtunk, hogy az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint. Románia sem kivétel: az a generáció, amely 2024-ben lépett be a munkaerőpiacra, később fog nyugdíjba menni. Történik mindez olyan körülmények között, hogy a lakosság várható élettartama itt az egyik legalacsonyabb európai uniós összevetésben.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Cikkünk a mesterséges intelligencia adatgyűjtő, elemző és összegző képességének felhasználásával készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!