Külföldi cégek építhetik meg a Brassó melletti Vidombákra tervezett nemzetközi repülőteret – jelentette be Claudiu Coman, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
2015. június 02., 16:562015. június 02., 16:56
Mint kifejtette: több külföldi vállalkozás képviselőjével is tárgyalásokat folytat a hivatal, jelenleg ezeknek a cégeknek a fizetőképességét ellenőrzik. „Már a külföldről mutatott érdeklődés is biztató. Amint törvényesen is megszerezzük a leendő repülőtér területét, elindítjuk a nemzetközi licitre vonatkozó jogi eljárást” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek az alelnök.
Coman elmondása szerint a projekt kivitelezésére egyelőre három cég esélyes: egy Magyarországon és Ausztriában is működő csoport, egy törökországi cég, valamint egy török–izraeli konzorcium.
A Brassó megyei önkormányzat 2009-ben, egy kormányrendelet nyomán kapott egy 200 hektáros területet a légikikötő megépítésére, az egyetlen feltétel az volt, hogy a beruházást öt éven belül, legkésőbb 2014-ig be kell fejezni. Mivel ez nem történt meg, a terület visszakerült az állam tulajdonába.
A megyei tanács idén újabb eljárást indított a helyszín visszaszerzése érdekében, ezúttal viszont már 15 éves határidőt kértek a projekt véglegesítésére. A kezdeményezésre még három szenátusi bizottságnak és a kormánynak kell rábólintania, majd az önkormányzatnak is meg kell vitatnia a tervet – magyarázta Coman. Hozzátette: a tulajdonjogi helyzet tisztázásáig nem lehet elkezdeni az építkezést.
„Szívesen látjuk Bukarestet, amennyiben részt kíván venni a kivitelezésben, és a brassói önkormányzattal is partnerséget kötnénk, ezt minden bizonnyal a város is megfontolja, hiszen a befektetés elsősorban a helyiek érdekeit szolgálja” – fogalmazott a megyei tanács alelnöke.
A vidombáki repülőtér 2850 méter hosszú, 45 méter széles kifutópályájának építését egyébként tavaly ősszel fejezték be, a munkálatokat a megyei önkormányzat finanszírozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!