Kudarcba fulladt az EU-csúcs

Az állam-, illetve kormányfők tanácskozása csütörtök késő este kezdődött. Herman Van Rompuy – a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke – előzőleg egész nap tárgyalt külön-külön az egyes csúcsvezetőkkel.

Van Rompuy a kétoldalú konzultációk alapján éjszakára újabb javaslatokat terjesztett elő, amelyeket aztán a tagállamok a péntek délben újrakezdődött plenáris tanácskozáson véleményeztek, és végül arra jutottak, hogy nem sikerült a szükséges mértékben közelíteni az álláspontokat. A 15 uniós tagállamot, a többi között Romániát és Magyarországot is a sorai között tudó, úgynevezett kohézió barátai országcsoport – amely azzal érvelt, hogy ezek a források a növekedésösztönzés, a munkahelyteremtés hatékony eszközei – az utolsó pillanatig összetartott.

David Cameron brit miniszterelnök az eredetileg ezer milliárd euró fölöttire tervezett, hétéves keretet 886 milliárd euróra akarta csökkenteni. Nagy-Britannia mellett a hollandok és a svédek voltak a lefaragások legerőteljesebb szorgalmazói. A németek ennél rugalmasabbak lettek volna, bár ők az EU legjelentősebb nettó befizetői, vagyis Németország esetében haladja meg a közös alapba befizetett nemzeti hozzájárulás a legnagyobb mértékben az ország által, támogatások formájában visszakapott összeget. Franciaországnak az volt a fő gondja, hogy megőrizze a mezőgazdasági termelők eddigi támogatásának a mértékét – lévén az első számú haszonélvezője az Unió legsúlyosabb kiadási tételét jelentő, közös agrárpolitikának.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy felhívta a figyelmet arra: bár a brit követelésnek nem tettek eleget teljes mértékben, a legutolsó tervezetek az eredeti elképzelésekhez képest már így is 80 milliárd euróval megrövidítették a költségvetési keretet. Van Rompuy megfogalmazása szerint a csütörtök-pénteki tanácskozássorozat így is „mutatott annyi közeledési potenciált” a tagállami vélemények között, hogy megfelelő előkészítés után, jövő év elején lesz esély a megegyezésre. Általános a vélekedés, hogy a keretköltségvetés ügyében januárban vagy februárban újabb uniós csúcstalálkozót tartanak.

Maradhatnak a kohéziós támogatások

David Cameron a csúcstalálkozó után azt hangsúlyozta: nem sikerült elég haladást elérni a „pótlólagos kiadások” visszafogásában. „Azokat a kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak, le kell nyesni. Ez történik otthon, ennek kell történnie itt (az EU-ban) is” – mondta. Angela Merkel német kancellár arra emlékeztetett: ő már korábban is hangoztatta, nem lesz dráma, ha kiderül, hogy ez a csúcstalálkozó csak az első forduló volt.

„Az álláspontok még mindig megoszlanak, és ha második menetet akarunk, akkor arra rá kell szánni az időt” – fogalamzott. Donald Tusk lengyel miniszterelnök kiemelte: valamennyi résztvevő egyetértett azzal, hogy Van Rompuy az általa átdolgozandó – és jövőre megvitatandó – tervezetben nem tesz majd javaslatot a kohéziós (felzárkóztatási), valamint a mezőgazdasági támogatási keret csökkentésére.  Ha a tagállamok nem tudnának megegyezni a keretköltségvetésben a jövő év elején, akkor teljesen bizonytalanná válna a 2014-től esedékes támogatási programok tervezhetősége.

Elvben ugyan 2014-re a 2013-as keret állna rendelkezésre – megnövelve az infláció mértékével –, ami több pénzt jelenthetne, mint amennyi a középtávú keretről folyó, eddigi viták fényében ígérkezik, ám nem lenne politikai egyetértés abban, mire lehet ténylegesen szánni a pénzt.

Băsescu: részleges sikerek

A tanácskozáson Romániát képviselő Traian Băsescu államfő szerint arról született megállapodás, hogy az Európai Bizottság által előzetesen előterjesztetthez képest százmilliárd euróval csökken az Unió költségvetése. „A nettó befizető országok 50 és 200 milliárd euró közötti csökkentést szerettek volna. Most már bizonyosan tudjuk, hogy a csökkentés százmilliárdos lesz. A második fontos dolog, hogy 70 milliárdról már tudjuk, honnan vonják el, most a fennmaradó 30 milliárdra keresik a megoldást” – mutatott rá az államfő.

Băsescu emlékeztetett: Románia célja az volt, hogy sikerüljön enyhíteni az európai forrásokhoz való hozzáférés feltételeit. Emlékeztetett: Románia problémája a társfinanszírozáshoz szükséges önrész hiánya volt, a különböző könnyítések – az áfa beszámítása a költségekbe, a 95 százalékos uniós társfinanszírozás és a 6 helyett 9 százalékos előfinanszírozás – révén azonban ez ma már kevésbé problémás.

Rámutatott: a tanácskozás két napja alatt Romániának sikerült ezeket a könynyítéseket a 2014 és 2020 közötti időszakra is kialkudnia, annyi különbséggel, hogy az előfinanszírozás mértéke 4 százalékra csökkent, bár a további alkufolyamat során szeretnék elérni, hogy mégiscsak 7 százalékos legyen. Azt is elmondta, hogy a mezőgazdasági termelők az előző költségvetési időszakban kapott 5,5 milliárd euró mellett a következő hat évben fokozatosan további ötmilliárdot kapnak.