„A kormány nevetséges ajánlattal rukkolt elő, azt semmiképpen nem fogadhattuk el" – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy Gábor, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) Kovászna megyei szervezetének elnöke, akit azt követően faggattunk, hogy hétfő délben már biztosnak látszott, kudarcba fulladtak a tárgyalások az oktatásban dolgozók érdekeit védők és a munkaügyi minisztérium között.
2016. május 30., 19:432016. május 30., 19:43
2016. május 30., 20:562016. május 30., 20:56
Nagy Gábor maga is részt vett Bukarestben az FSLI küldöttségének tagjaként az összesen alig félórás egyeztetésen, s még a szaktárca épületében volt, amikor lapunknak kifejtette, elfogadhatatlannak tartja a kormány ajánlatát, miszerint jövő év decemberétől 5 százalékkal emelik a béreket az oktatásban. „Ez volt az utolsó ajánlatuk, ezt mi nevetségesnek találjuk, így a tárgyalások kudarcba fulladtak, és szerdán a pedagógusok Bukarestben az utcára vonulnak\" – szögezte le a szakszervezeti vezető.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek elnöke eközben azt rótta fel, hogy a kormány 5 százalékos korrekcióra vonatkozó javaslata mindössze az oktatók egy része számára járna béremeléssel. „Az egyeztetések 30 percet tartottak. Mi 2017. január elsejétől 10 százalékos béremelést javasoltunk vagy 5 százalékos emelést 2016. augusztus elsejétől és további 5 százalékot 2017. január elsejétől. A kormány 5 százalékos korrekciót javasolt. Ez okozta elégedetlenségünket\" – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek a szakszervezeti vezető.
Hozzátette: közlik valamennyi területi szakszervezetükkel is, hogy kudarcba fulladtak az egyeztetések. „Minden valószínűség szerint az emberek elégedetlenek lesznek, és a felvonulást 99 százalék, hogy megtartjuk\" – mondta a szakszervezeti vezető. Amint arról beszámoltunk, Hăncescu már múlt héten úgy nyilatkozott, június elsején a Győzelem tér és a Cotroceni-palota között tiltakozó felvonulást szerveznek, amin legalább 15 ezer pedagógus vesz majd részt.
„Valamennyi területi egység készen áll, hogy Bukarestbe utazzon a tiltakozó felvonulásra\" – hangoztatta hasonlóképpen hétfőn Anton Hadăr, a felsőoktatásban dolgozók érdekeit védő Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség vezetője is. A szakszervezetiek egyébként most is azt hangsúlyozták, hogy a tiltakozó akciókat felfüggesztenék, ha a kormány elfogadható javaslattal rukkolna elő.
Mint ismeretes, a munkaügyi minisztérium mintegy tíz napja nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet-tervezete értelmében a közoktatásban egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező tanító vagy óvónő karrierje elején 1480 lejt kapna, az első két év során pedig fizetése legtöbb 1843 lej lehetne. 1990 lejes alapfizetése lenne eközben annak, aki már legalább negyven éve tanít, és amennyiben végleges az állása, akkor az összeg 2265 lejre nőne. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanár kezdő fizetésére 1650 lejt javasolnak, ami az 5-ös fokozat elérésével 2055 lejre nőne. A közoktatásban a legnagyobb fizetés 3662 lej lenne, amihez több mint negyvenéves szakmai tapasztalat szükséges.
Az egyetemi tanárok fizetése 2178 lejtől indulna a tanársegédek körében, a negyven éve tanító tanárok pedig 6866 lejt vihetnének haza. Az egyetemi vezetők is nagy fizetést kaphatnának a tervezet értelmében, egy tanszékvezető alapfizetése 7172 lej lenne, a dékáné 7586, a rektor munkáját pedig 8732 lejjel honorálnák. Az elszigetelt településeken tanítóknak az alapfizetés 20 százalékáig terjedő bérpótlék járna. A speciális tanintézetekben tanítók fizetése 15 százalékkal nőhet, amennyiben hatályba lépnek a most közzétett tervek. A munkaügyi minisztérium számításai szerint az új terv 1 milliárd lejt vonna el a költségvetésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!