
„A kormány nevetséges ajánlattal rukkolt elő, azt semmiképpen nem fogadhattuk el" – szögezte le a Krónika megkeresésére Nagy Gábor, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) Kovászna megyei szervezetének elnöke, akit azt követően faggattunk, hogy hétfő délben már biztosnak látszott, kudarcba fulladtak a tárgyalások az oktatásban dolgozók érdekeit védők és a munkaügyi minisztérium között.
2016. május 30., 19:432016. május 30., 19:43
2016. május 30., 20:562016. május 30., 20:56
Nagy Gábor maga is részt vett Bukarestben az FSLI küldöttségének tagjaként az összesen alig félórás egyeztetésen, s még a szaktárca épületében volt, amikor lapunknak kifejtette, elfogadhatatlannak tartja a kormány ajánlatát, miszerint jövő év decemberétől 5 százalékkal emelik a béreket az oktatásban. „Ez volt az utolsó ajánlatuk, ezt mi nevetségesnek találjuk, így a tárgyalások kudarcba fulladtak, és szerdán a pedagógusok Bukarestben az utcára vonulnak\" – szögezte le a szakszervezeti vezető.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek elnöke eközben azt rótta fel, hogy a kormány 5 százalékos korrekcióra vonatkozó javaslata mindössze az oktatók egy része számára járna béremeléssel. „Az egyeztetések 30 percet tartottak. Mi 2017. január elsejétől 10 százalékos béremelést javasoltunk vagy 5 százalékos emelést 2016. augusztus elsejétől és további 5 százalékot 2017. január elsejétől. A kormány 5 százalékos korrekciót javasolt. Ez okozta elégedetlenségünket\" – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek a szakszervezeti vezető.
Hozzátette: közlik valamennyi területi szakszervezetükkel is, hogy kudarcba fulladtak az egyeztetések. „Minden valószínűség szerint az emberek elégedetlenek lesznek, és a felvonulást 99 százalék, hogy megtartjuk\" – mondta a szakszervezeti vezető. Amint arról beszámoltunk, Hăncescu már múlt héten úgy nyilatkozott, június elsején a Győzelem tér és a Cotroceni-palota között tiltakozó felvonulást szerveznek, amin legalább 15 ezer pedagógus vesz majd részt.
„Valamennyi területi egység készen áll, hogy Bukarestbe utazzon a tiltakozó felvonulásra\" – hangoztatta hasonlóképpen hétfőn Anton Hadăr, a felsőoktatásban dolgozók érdekeit védő Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség vezetője is. A szakszervezetiek egyébként most is azt hangsúlyozták, hogy a tiltakozó akciókat felfüggesztenék, ha a kormány elfogadható javaslattal rukkolna elő.
Mint ismeretes, a munkaügyi minisztérium mintegy tíz napja nyilvánosságra hozott sürgősségi kormányrendelet-tervezete értelmében a közoktatásban egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező tanító vagy óvónő karrierje elején 1480 lejt kapna, az első két év során pedig fizetése legtöbb 1843 lej lehetne. 1990 lejes alapfizetése lenne eközben annak, aki már legalább negyven éve tanít, és amennyiben végleges az állása, akkor az összeg 2265 lejre nőne. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanár kezdő fizetésére 1650 lejt javasolnak, ami az 5-ös fokozat elérésével 2055 lejre nőne. A közoktatásban a legnagyobb fizetés 3662 lej lenne, amihez több mint negyvenéves szakmai tapasztalat szükséges.
Az egyetemi tanárok fizetése 2178 lejtől indulna a tanársegédek körében, a negyven éve tanító tanárok pedig 6866 lejt vihetnének haza. Az egyetemi vezetők is nagy fizetést kaphatnának a tervezet értelmében, egy tanszékvezető alapfizetése 7172 lej lenne, a dékáné 7586, a rektor munkáját pedig 8732 lejjel honorálnák. Az elszigetelt településeken tanítóknak az alapfizetés 20 százalékáig terjedő bérpótlék járna. A speciális tanintézetekben tanítók fizetése 15 százalékkal nőhet, amennyiben hatályba lépnek a most közzétett tervek. A munkaügyi minisztérium számításai szerint az új terv 1 milliárd lejt vonna el a költségvetésből.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!