Fotó: Pixabay
216,473 milliárd lejes bevétellel, 493,215 milliárd lejes kötelezettségvállalási előirányzattal és 301,758 milliárd lejes költségvetési előirányzattal számol 85,285 milliárd lejes hiány mellett a 2022-es román állami költségvetés tervezete, amelyet vasárnap bocsátottak közvitára a pénzügyminisztérium honlapján.
2021. december 20., 11:062021. december 20., 11:06
2021. december 20., 11:062021. december 20., 11:06
A hozzáadottérték-adóból (áfa-TVA) 20,397 milliárd lej jut a helyi költségvetéseknek, ebből: 3,156 milliárd lej a megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozására; 8,875 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok, kerületek és Bukarest önkormányzatának decentralizált kiadásainak finanszírozására; 600 millió lej a megyei és községi utakkal kapcsolatos kiadások finanszírozására; 7,332 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok és megyék helyi költségvetésének kiegyensúlyozására, a vízimentő-szolgálatok és a turisták számára fenntartott strandokon lévő elsősegélynyújtó állomások működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozására.
A 2023–2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózis 2023-ban 5,3 százalékos, a teljes időszakban átlagban 4,9 százalékos éves növekedési rátával számol, amely magasabb az EU és az euróövezet 4,3 százalékosra becsült növekedésénél. Ez azzal magyarázható, hogy
A tervezet szerint a költségvetési hiány 76,983 milliárd lej, azaz a GDP 5,84 százaléka lesz, a ESA-hiányt GDP-arányosan 6,24 százalékosra, a strukturális hiányt pedig 5,71 százalékosra becsüli a kormány.
A következő három évre vonatkozó deficit-előrejelzés szerint az ESA-hiány fokozatosan csökken, 2023-ban a GDP 4,40 százalékára, 2024-ben a GDP 2,90 százalékára, 2025-ben pedig a GDP 2,02 százalékára.
2025-ben pedig mintegy 136,2 milliárd lejt, ami abszolút értékben, de GDP-arányosan (8 százalék) is növekedést jelent 2022-hez képest – részletezi az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!