
Fotó: Pixabay
216,473 milliárd lejes bevétellel, 493,215 milliárd lejes kötelezettségvállalási előirányzattal és 301,758 milliárd lejes költségvetési előirányzattal számol 85,285 milliárd lejes hiány mellett a 2022-es román állami költségvetés tervezete, amelyet vasárnap bocsátottak közvitára a pénzügyminisztérium honlapján.
2021. december 20., 11:062021. december 20., 11:06
A hozzáadottérték-adóból (áfa-TVA) 20,397 milliárd lej jut a helyi költségvetéseknek, ebből: 3,156 milliárd lej a megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozására; 8,875 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok, kerületek és Bukarest önkormányzatának decentralizált kiadásainak finanszírozására; 600 millió lej a megyei és községi utakkal kapcsolatos kiadások finanszírozására; 7,332 milliárd lej a községek, városok, megyei jogú városok és megyék helyi költségvetésének kiegyensúlyozására, a vízimentő-szolgálatok és a turisták számára fenntartott strandokon lévő elsősegélynyújtó állomások működtetésével kapcsolatos kiadások finanszírozására.
A 2023–2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózis 2023-ban 5,3 százalékos, a teljes időszakban átlagban 4,9 százalékos éves növekedési rátával számol, amely magasabb az EU és az euróövezet 4,3 százalékosra becsült növekedésénél. Ez azzal magyarázható, hogy
A tervezet szerint a költségvetési hiány 76,983 milliárd lej, azaz a GDP 5,84 százaléka lesz, a ESA-hiányt GDP-arányosan 6,24 százalékosra, a strukturális hiányt pedig 5,71 százalékosra becsüli a kormány.
A következő három évre vonatkozó deficit-előrejelzés szerint az ESA-hiány fokozatosan csökken, 2023-ban a GDP 4,40 százalékára, 2024-ben a GDP 2,90 százalékára, 2025-ben pedig a GDP 2,02 százalékára.
2025-ben pedig mintegy 136,2 milliárd lejt, ami abszolút értékben, de GDP-arányosan (8 százalék) is növekedést jelent 2022-hez képest – részletezi az Agerpres.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!