2010. június 21., 09:232010. június 21., 09:23
A nagykárolyi (Szatmár megye) InfoTour Egyesület, a debreceni Természetbarát Turisztikai Egyesület (Hajdú-Bihar megye) és a Bihar Megyei Környezetvédelmi és Barlangász Egyesület együttműködése a térségben rejlő számos, még kiaknázatlan természeti, táji és rurális kulturális elemekben rejlő öko- és falusi turisztikai lehetőségeket kívánja hasznosítani.
Szabó Melánia projektfelelős, a nagykárolyi egyesület elnöke úgy véli, ezeket a lehetőségeket üzletszerű és jövedelemkiegészítő, mintegy másodállású munkaként is lehet értékesíteni, és így munkahelyeket is teremtenek. „Ez a pályázati együttműködés fellendítheti a Szatmár megyében még szinte ismeretlenek számító faluturizmust, és számottevően járulhat hozzá a turisztikai iparág fejlődéséhez” – hangsúlyozta a turisztikai szakember.
Az előzetes tervek szerint a projekt keretében 10 tematikus turisztikai útvonalat építenének ki, közöttük olyanokat, mint a mesterségek útja, svábok útja, bor és pálinka útja, falusi csárdák és fogadók útja, illetve a térség híres személyiségeihez (Ady, Kölcsey, Kazinczy, Petőfi, Kaffka, Károlyi Gáspár, Károlyi grófok) kötődő emlékhelyeket érintő útvonalak. Csehi Árpád Szabolcs, Szatmár megyei tanácselnök lapunknak korábban elmondta a megyei önkormányzat azon terveit, amelyek a szatmári vidéki turisztikai látványosságok népszerűsítését célozzák, így ez a mostani pályázat a megyei vezetési politikában is partnerre talál.
Ennek értelmében a helyi specialitásként számon tartott szatmári szilvapálinka márkanevet levédetnék, és a néphagyományként is elismert pálinkakészítést fesztiválokkal, illetve tematikus kirándulásokkal tennék szélesebb körben ismertté. Ugyancsak kirándulásokkal és kiadványokkal reklámoznák a megyében található termálfürdőket, és a közelükben található történelmi borpincéket, így többek között Krasznabélteket és Szilágypért. Véron András, Tasnád polgármestere a Krónikának elmondta, a város bevételi forrásainak tetemes hányadát a turisták hozzák, így számukra kimondottan fontos minden, a térséget promováló törekvés. Az idén uniós forrásokból korszerűsített tasnádi termálstrand és környéke mellesleg kiváló lehetőséget kínál a faluturizmus kialakulásának. A város közelében fekvő falvakban ugyanis komoly hagyománya van a bortermesztésnek, és a máshol kihalóban lévő kismesterségeket is számos portán gyakorolják még.
A pályázat egyik fontos eleme az, hogy a turisztikailag eddig szinte ismeretlenek számító térségről videókat és internetes beszámolókat készítenek, bemutatva ezekkel a környéken meglátogatni érdemes célpontokat. Emellett a főbb látványosságokra, mint például a mezőpetri sváb tájházra, a forgalmasabb főutak mentén kihelyezett turistajelzésekkel hívnák fel az utazók figyelmét. Ugyanakkor a bemutatásra méltó helyszínekre többnyelvű információs táblák kerülnek majd, és a tematikus útvonalak mentén működő vendéglátó-ipari egységek üzemeltetői számára egységes marketingtervet és minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki, amellyel a magasabb színvonalú falusi vendéglátás kívánják garantálni.
A pályázat szakmai megbeszéléseinek egyébként a múlt héten Debrecen és Tasnád, a záróworkshopnak pedig július 6-án Létavértes biztosít helyszínt. A jövő hónap eleji egyeztető fórumra a magyarországi kisvárosba várják a térség érintett településeinek polgármestereit, kistermelőit, kézműveseit, vendéglátóit. A munkatervben vállalt fejlesztéseket idén novemberig kell kiviteleznie a három partneregyesületnek.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.