2010. június 21., 09:232010. június 21., 09:23
A nagykárolyi (Szatmár megye) InfoTour Egyesület, a debreceni Természetbarát Turisztikai Egyesület (Hajdú-Bihar megye) és a Bihar Megyei Környezetvédelmi és Barlangász Egyesület együttműködése a térségben rejlő számos, még kiaknázatlan természeti, táji és rurális kulturális elemekben rejlő öko- és falusi turisztikai lehetőségeket kívánja hasznosítani.
Szabó Melánia projektfelelős, a nagykárolyi egyesület elnöke úgy véli, ezeket a lehetőségeket üzletszerű és jövedelemkiegészítő, mintegy másodállású munkaként is lehet értékesíteni, és így munkahelyeket is teremtenek. „Ez a pályázati együttműködés fellendítheti a Szatmár megyében még szinte ismeretlenek számító faluturizmust, és számottevően járulhat hozzá a turisztikai iparág fejlődéséhez” – hangsúlyozta a turisztikai szakember.
Az előzetes tervek szerint a projekt keretében 10 tematikus turisztikai útvonalat építenének ki, közöttük olyanokat, mint a mesterségek útja, svábok útja, bor és pálinka útja, falusi csárdák és fogadók útja, illetve a térség híres személyiségeihez (Ady, Kölcsey, Kazinczy, Petőfi, Kaffka, Károlyi Gáspár, Károlyi grófok) kötődő emlékhelyeket érintő útvonalak. Csehi Árpád Szabolcs, Szatmár megyei tanácselnök lapunknak korábban elmondta a megyei önkormányzat azon terveit, amelyek a szatmári vidéki turisztikai látványosságok népszerűsítését célozzák, így ez a mostani pályázat a megyei vezetési politikában is partnerre talál.
Ennek értelmében a helyi specialitásként számon tartott szatmári szilvapálinka márkanevet levédetnék, és a néphagyományként is elismert pálinkakészítést fesztiválokkal, illetve tematikus kirándulásokkal tennék szélesebb körben ismertté. Ugyancsak kirándulásokkal és kiadványokkal reklámoznák a megyében található termálfürdőket, és a közelükben található történelmi borpincéket, így többek között Krasznabélteket és Szilágypért. Véron András, Tasnád polgármestere a Krónikának elmondta, a város bevételi forrásainak tetemes hányadát a turisták hozzák, így számukra kimondottan fontos minden, a térséget promováló törekvés. Az idén uniós forrásokból korszerűsített tasnádi termálstrand és környéke mellesleg kiváló lehetőséget kínál a faluturizmus kialakulásának. A város közelében fekvő falvakban ugyanis komoly hagyománya van a bortermesztésnek, és a máshol kihalóban lévő kismesterségeket is számos portán gyakorolják még.
A pályázat egyik fontos eleme az, hogy a turisztikailag eddig szinte ismeretlenek számító térségről videókat és internetes beszámolókat készítenek, bemutatva ezekkel a környéken meglátogatni érdemes célpontokat. Emellett a főbb látványosságokra, mint például a mezőpetri sváb tájházra, a forgalmasabb főutak mentén kihelyezett turistajelzésekkel hívnák fel az utazók figyelmét. Ugyanakkor a bemutatásra méltó helyszínekre többnyelvű információs táblák kerülnek majd, és a tematikus útvonalak mentén működő vendéglátó-ipari egységek üzemeltetői számára egységes marketingtervet és minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki, amellyel a magasabb színvonalú falusi vendéglátás kívánják garantálni.
A pályázat szakmai megbeszéléseinek egyébként a múlt héten Debrecen és Tasnád, a záróworkshopnak pedig július 6-án Létavértes biztosít helyszínt. A jövő hónap eleji egyeztető fórumra a magyarországi kisvárosba várják a térség érintett településeinek polgármestereit, kistermelőit, kézműveseit, vendéglátóit. A munkatervben vállalt fejlesztéseket idén novemberig kell kiviteleznie a három partneregyesületnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok