2010. június 21., 09:232010. június 21., 09:23
A nagykárolyi (Szatmár megye) InfoTour Egyesület, a debreceni Természetbarát Turisztikai Egyesület (Hajdú-Bihar megye) és a Bihar Megyei Környezetvédelmi és Barlangász Egyesület együttműködése a térségben rejlő számos, még kiaknázatlan természeti, táji és rurális kulturális elemekben rejlő öko- és falusi turisztikai lehetőségeket kívánja hasznosítani.
Szabó Melánia projektfelelős, a nagykárolyi egyesület elnöke úgy véli, ezeket a lehetőségeket üzletszerű és jövedelemkiegészítő, mintegy másodállású munkaként is lehet értékesíteni, és így munkahelyeket is teremtenek. „Ez a pályázati együttműködés fellendítheti a Szatmár megyében még szinte ismeretlenek számító faluturizmust, és számottevően járulhat hozzá a turisztikai iparág fejlődéséhez” – hangsúlyozta a turisztikai szakember.
Az előzetes tervek szerint a projekt keretében 10 tematikus turisztikai útvonalat építenének ki, közöttük olyanokat, mint a mesterségek útja, svábok útja, bor és pálinka útja, falusi csárdák és fogadók útja, illetve a térség híres személyiségeihez (Ady, Kölcsey, Kazinczy, Petőfi, Kaffka, Károlyi Gáspár, Károlyi grófok) kötődő emlékhelyeket érintő útvonalak. Csehi Árpád Szabolcs, Szatmár megyei tanácselnök lapunknak korábban elmondta a megyei önkormányzat azon terveit, amelyek a szatmári vidéki turisztikai látványosságok népszerűsítését célozzák, így ez a mostani pályázat a megyei vezetési politikában is partnerre talál.
Ennek értelmében a helyi specialitásként számon tartott szatmári szilvapálinka márkanevet levédetnék, és a néphagyományként is elismert pálinkakészítést fesztiválokkal, illetve tematikus kirándulásokkal tennék szélesebb körben ismertté. Ugyancsak kirándulásokkal és kiadványokkal reklámoznák a megyében található termálfürdőket, és a közelükben található történelmi borpincéket, így többek között Krasznabélteket és Szilágypért. Véron András, Tasnád polgármestere a Krónikának elmondta, a város bevételi forrásainak tetemes hányadát a turisták hozzák, így számukra kimondottan fontos minden, a térséget promováló törekvés. Az idén uniós forrásokból korszerűsített tasnádi termálstrand és környéke mellesleg kiváló lehetőséget kínál a faluturizmus kialakulásának. A város közelében fekvő falvakban ugyanis komoly hagyománya van a bortermesztésnek, és a máshol kihalóban lévő kismesterségeket is számos portán gyakorolják még.
A pályázat egyik fontos eleme az, hogy a turisztikailag eddig szinte ismeretlenek számító térségről videókat és internetes beszámolókat készítenek, bemutatva ezekkel a környéken meglátogatni érdemes célpontokat. Emellett a főbb látványosságokra, mint például a mezőpetri sváb tájházra, a forgalmasabb főutak mentén kihelyezett turistajelzésekkel hívnák fel az utazók figyelmét. Ugyanakkor a bemutatásra méltó helyszínekre többnyelvű információs táblák kerülnek majd, és a tematikus útvonalak mentén működő vendéglátó-ipari egységek üzemeltetői számára egységes marketingtervet és minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki, amellyel a magasabb színvonalú falusi vendéglátás kívánják garantálni.
A pályázat szakmai megbeszéléseinek egyébként a múlt héten Debrecen és Tasnád, a záróworkshopnak pedig július 6-án Létavértes biztosít helyszínt. A jövő hónap eleji egyeztető fórumra a magyarországi kisvárosba várják a térség érintett településeinek polgármestereit, kistermelőit, kézműveseit, vendéglátóit. A munkatervben vállalt fejlesztéseket idén novemberig kell kiviteleznie a három partneregyesületnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Látogatottsági adatok