2010. augusztus 25., 10:032010. augusztus 25., 10:03
„Romániának azért fontos a magyar féllel való együttműködés, mert január elsejétől a magyar elnökség ideje alatt kerül újra az Európa Tanács napirendjére az EU új agrárpolitikája, és fontos a jó lobbi, hogy az új jogszabály kialakításánál a romániai érdekeket is figyelembe vegyék” – fogalmazta meg Tánczos.
Hozzátette: Magyarországnak viszont a jó szomszédi viszony ápolása mellett a román szavazatokra is szüksége van, amikor Brüsszelben a földmoratórium meghosszabbításáról szavaznak. Mint ismeretes, a földmoratórium nem engedi a nem magyar állampolgároknak, hogy földet vásároljanak Magyarország területén, ahhoz pedig, hogy ezt a rendelkezést meghosszabbítsák, a brüsszeli szavazáson nagy segítséget jelenthet a romániai támogatás, véli Tánczos Barna (balra). Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter (jobbra) bukaresti sajtótájékoztatóján leszögezte, nagyra értékeli, hogy Románia támogatja a magyarországi földmoratórium három évvel való meghosszabbítását. Ez azért fontos – mutat rá a tárcavezető –, mert az Európai Unióban a különböző álláspontok súlyát az is jelzi, hogy kik állnak mellette.
„A döntéshozók pedig mérlegelik majd, hogy ki áll Magyarország mellett ebben a kérdésben” – tette hozzá. A találkozón ugyanakkor más mezőgazdasági témák is szóba kerültek, s mint Tánczos Barna tájékoztatott, kiderült, hogy a két országnak teljesen egyeznek a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos érdekei. Példaként a kis- és közepes farmok, valamint a terület alapú támogatások fenntartását és a vidékfejlesztési pillérek továbbvitelét említették, mondván, ezeknek az elemeknek kell bekerülniük az új agrártörvényekbe. Tánczos Barna hangsúlyozta, az újonnan csatlakozott országok mezőgazdasági érdekei mások, mint például a francia vagy holland érdek, de támogatókat keresnek, lobbiznak, hogy szándékaikat érvényesíteni tudják. Tárgyaltak továbbá a közös európai agrárpolitikáról, amelynek a reformjáról szóló vita a jövő évi magyar soros EU-elnökség idejére esik.
Megállapodás született arról is, hogy Románia és Magyarország szorosabbra fűzi együttműködését az élelmiszer-biztonság területén. Fazekas Sándor elmondta: Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy a gyenge minőségű termékek ne kerüljenek a piacukra, mert ezekkel nem tudják felvenni a versenyt a helyi termelők. A magyar miniszter bejelentette, hogy halászati kérdésekkel foglalkozó román–magyar munkacsoportot hoznak létre, amelynek a kétoldalú kapcsolatokban is fontos szerepe lesz, de jelentőségét növeli, hogy a közeljövőben sor kerül az EU halászati politikájának reformjára is.
A találkozón az ősz folyamán esedékes román–magyar együttes kormányülés programját egyeztették. Megtudtuk, a napirendi pontok közé három mezőgazdasági téma kerül be, az állattenyésztés, állatnemesítés és a halászat témakörben, ezeket a következő hónapokban dolgozzák ki részletesen.
A magyar vidékfejlesztési minisztérium, illetve a magyarországi kutatóintézetek egyaránt szívesen segítenek az erdélyi és partiumi gazdáknak és termelői egyesületeknek – jelentette ki tegnapi bukaresti látogatása alkalmával a Fazekas Sándor vidékfejlesztési tárcavezető a Krónika kérdésére, hogy számíthatnak a romániai magyar gazdák a minisztérium támogatására, vannak-e kilátásban együttműködési lehetőségek. Mint mondta, a kutatóintézetek megoszthatják tapasztalataikat, miközben az illetékes hatóságok a sikeres uniós pályázásban is segíthetnek a hazai gazdáknak. „Magyarország megkönnyítette a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit. A kistermelő ezentúl az élelmiszer-előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik. Erdélyben, valamint a Partiumban is szükség van a helyben megvásárolható, olcsó, jó minőségű élelmiszerekre. Itt is vannak helyi növények és állatfajok, amelyek régen részei voltak a fogyasztásnak, és amelyeket kiszorítottak az ipari cikkek, ezek népszerűsítésére és felfedezésére kell hangsúlyt fektetni. Az erdélyi gazdák ezen a téren is hasznosíthatják a magyarországi tapasztalatokat” – hangsúlyozta Fazekas Sándor.
Benyújtotta a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) a verespataki bányakitermelés beruházási tervét, illetve a környezetvédelmi hatástanulmányt a környezetvédelmi minisztériumhoz – jelentette be tegnap Borbély László szaktárcavezető a Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel folytatott megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, a dokumentumok elemzéséhez szeptemberben látnak hozzá. Az RMDSZ-es politikus ugyanakkor elmondta, Magyarország kérésére a budapesti kormány rendelkezésére fogják bocsátani a verespataki és csertési bányaprojekttel kapcsolatos információkat. „Számunkra nagyon fontos, hogy megkapjuk ezeket az adatokat. Csak ezek ismeretében tudjuk eldönteni, melyek legyenek a következő lépések” – fejtette ki Fazekas Sándor. Hozzátette: a magyar közvélemény is fokozottan követi a történéseket, főként a 2000-es nagybányai szerencsétlenség miatt. A találkozót követően Fazekas lapunknak elmondta, szóba került még a Duna–Tisza-kutatóintézet megalakítása, illetve a Révai természetvédelmi terület kérdéséről is tárgyaltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok