
A fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért Angus Deaton, a Princeton egyetem közgazdász professzora nyerte el az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
2015. október 12., 18:502015. október 12., 18:50
Angus Deaton 1945. október 19-én született Edinburghban. A brit–amerikai kettős állampolgár a Princeton Egyetemen a közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok professzora. Angus Deaton a világban létező extrém szegénység, a kevesebb mint napi egy vagy két dollárból élők felmérésének technikájáról és az adatok megbízhatóságáról folytat kutatásokat, különös tekintettel az indiai National Sample Survey (NSS) által végzett háztartási felmérésekre. Kutatásai emellett kiterjednek a társadalmi helyzet, az egészség, a jövedelem és a végzettség összefüggéseire és nemzetgazdasági hatásaira is.
Érdekes mellékszálként említi ugyanakkor az Index.hu, hogy Angus Deaton inspirálta annak a fiatal amerikai vezérigazgatónak a döntését, aki nemrég lemondott egymillió dolláros fizetéséről, hogy fokozatosan, három év alatt évi 70 ezer dollárra emelje a beosztottjai fizetését. Dan Price azután döntött a fizetések radikális átalakítása mellett, hogy elolvasta Deaton és Daniel Kahnemann közös tanulmányát, amiből az derült ki, hogy az az USA-ban nagyjából 75 ezer dollár, vagyis úgy 21 millió forint körül van az az optimális éves fizetés, ami maximálja az emberek boldogságát: ha ennél kevesebbet keresnek, akkor még van rajtuk pénzügyi nyomás, ennél többtől viszont már nem lesznek annyival boldogabbak.
Deaton svéd újságírók kérdésére arról beszélt, hogy hosszabb távon a migrációs válságot a szegénység elleni küzdelemmel lehetne a legjobban kezelni, rövidtávon viszont a politikai feszültségek kezelésére van szükség. Deaton arról is beszélt, hogy bár sokat javult a helyzet a világban a szegénység elleni harc ügyében, még mindig nagy munka vár a legszegényebb országokra. Deaton ugyanakkor nem pesszimista: azt mondta, arra számít, hogy tovább fog javulni a helyzet.
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat – mint ismeretes – 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából alapította a svéd központi bank, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. A központi bank által alapított, idén 47. alkalommal kiosztott kitüntetést a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. A kitüntetettek száma 76, közülük 24-en kapták egyedül, 17 alkalommal ketten, 6 alkalommal hárman megosztva.
A közgazdasági Nobel-emlékdíjasok átlagéletkora 67 év, az eddigi legfiatalabb díjazott az amerikai Kenneth J. Arrow, aki 1972-ben 51 évesen kapta a díjat, a legidősebb az amerikai Leonid Hurwicz, aki 90 éves volt, amikor 2007-ben neki ítélték a kitüntetést (Hurwicz e téren az összes Nobel-díjas között is korrekorder). A ma élő legidősebb közgazdasági Nobel-emlékdíjas az idén novemberben 95. életévébe lépő Douglass C. North amerikai közgazdász, aki a kitüntetést 1993-ban kapta. Az eddigi egyetlen női közgazdasági Nobel-emlékdíjas az amerikai Elinor Ostrom, aki 2009-ben megosztva vehette át a kitüntetést.
A közgazdasági Nobel-emlékdíj esetén is van példa \"családi\" díjra: az első kitüntetett az 1969-ben díjazott holland Jan Tinbergen öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban megkapta a fiziológiai Nobel-díjat, az 1974-ben kitüntetett Gunnar Myrdal felesége, Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjban részesült. A magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyit (Harsányi János, 1920-2000) ismerték el megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjjal \"a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért\".
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!