
Kelet-európai agrárkamarák vezetői tanácskoztak Varsóban az Európai Bizottság gazdákat érintő megszorításai ellen
Fotó: MTI
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
2026. február 14., 10:432026. február 14., 10:43
2026. február 14., 10:442026. február 14., 10:44
A szervezetek képviselői pénteki, Varsóban tartott tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy folytatják a közös fellépést az Európai Bizottság terveivel szemben. A kamarák szerint komoly versenyhátrányt okozna a termelőknek, ha megszűnne az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), és a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklusban több mint 20 százalékkal csökkennének az agrártámogatások.
Így olyan termékek jelenhetnének meg a piacon, amelyek nem közelítik meg az uniós termelőkkel szemben támasztott élelmiszer-biztonsági előírásokat.
Az agrárkamarák ellenzik mind az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás hatálybalépését, mind az Ukrajnából származó, szerintük bizonytalan eredetű importot.
Mint felidézték, a tavaly decemberi Brüsszeli és az idei januári Strasbourgi egyeztetésekhez hasonlóan a jövőben is határozottan kívánnak kiállni a termelők és a fogyasztók érdekei mellett.

A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!