
Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója és Kun Miklós, a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezető igazgatója (az asztalnál) a repülőgépalkatrész-gyártó vegyesvállalat létrehozásáról szóló dokumentumok aláírásán
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Repülőgépalkatrész-gyártó vegyesvállalatot hozott létre az Airbus és Magyarország, az üzem a magyar–román határ közelében fekvő Gyulán épül fel és 2022 közepén kezdi meg az üzemelést.
2020. július 17., 15:522020. július 17., 15:52
2020. július 17., 19:262020. július 17., 19:26
A vegyesvállalat Airbus Helicopters Hungary Kft néven működik majd, és az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyárt majd precíziós alkatrészeket. A magyar állam 30 százalékos részesedéssel bír a társaságban. A társaság létrehozásáról Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója, és Kun Miklós, a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetője írta alá pénteken a dokumentumokat. Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos az aláírás előtt azt hangsúlyozta, hogy a magyar repülőgépipari beruházások zászlóshajóját hozzák létre, amely egyben Békés megye ipari fejlesztésének megindítását is jelenti.
Felidézte, hogy 2018-ban írták alá az egyetértési nyilatkozatot, majd a Nemzeti Befektetési Ügynökség segítségével hozták tető alá a megállapodást. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Gyula évszázadokon keresztül az ország középpontjában volt, de onnan a peremterületre szorult. A mostani bejelentés azt is példázza, hogy ezt a százéves terhet nem kell tovább cipelnie a városnak. Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója kifejtette, büszkén vesznek részt a projektben, mert ezzel megindulhat Magyarország légiiparának felvirágoztatása. A gyárban kétezer féle, magas hozzáadott értékű alkatrészt állítanak majd elő, a zöldberuházás részeként létrejövő gyár 25 százalékban fenntartható forrásból származó energiát használ majd.
Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár közölte, ez a beruházás a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program egyik mérföldköve, és az ország innovációs képességének növelését is célozza. Gyulán több mint kétszáz, magasan képzett dolgozónak adnak majd munkát, a termelés felfutása 2022-ben várható. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere pedig azt hangsúlyozta, hogy új gazdasági korszak kezdődik a viharsarki városban azzal, hogy az Airbus világszinten is kiemelkedő ipari technológiát telepít a városba. Ez magasan képzett munkaerőt igényel, így a város népességmegtartó ereje és vonzereje is nőhet.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
szóljon hozzá!