Fotó: Veres Nándor
Az Európai Bizottság 430 millió euró uniós finanszírozás mozgósítását javasolja a kedvezőtlen éghajlati jelenségek, a magas inputköltségek és a különféle piaci és kereskedelmi problémák által sújtott európai mezőgazdasági termelők számára – jelentette be a brüsszeli testület hétfőn.
2023. június 26., 18:552023. június 26., 18:55
2023. június 26., 18:582023. június 26., 18:58
Az új támogatási csomag 100 millió eurót irányoz elő öt, Ukrajnával szomszédos tagállam számára, mivel ezen országok termelői az ukrán gabona nagymértékű importját követően logisztikai és értékesítési gondokkal néznek szembe. Az összegből – az uniós tagállamok agrárminisztereinek hétfői megegyezése értelmében – Magyarországnak 15,93 millió, Bulgáriának 9,77 millió Lengyelországnak 39,33 millió, Romániának 29,73 millió euró, és Szlovákiának 5,24 millió euró áll majd rendelkezésre.
Mindkét támogatási csomag kifizetéseit az idei év végéig kell teljesíteni. Az érintett tagállamoknak értesíteniük kell a bizottságot az intézkedések végrehajtásának részleteiről, a támogatás elosztását meghatározó feltételekről, valamint a verseny torzulásának és a túlkompenzációnak az elkerülése érdekében hozott óvintézkedésekről.
A közvetlen pénzügyi támogatás mellett a testület közös agrárpolitikai alapok nagyobb összegű előlegfizetésének engedélyezését is javasolja. A közvetlen kifizetések akár 70 százalékát, valamint az állattartáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési kifizetések 85 százalékát már október közepétől a gazdálkodók rendelkezésére bocsáthatnák, hogy javítsák pénzforgalmi helyzetüket.
Az uniós tagállamok mezőgazdaságért felelős minisztereinek tanácskozása keretében adott nyilatkozatában Nagy István elmondta: a támogatás elérése nagy küzdelem volt, hiszen nemzeti hatáskörben kellett az érintett tagállamoknak fellépniük, hogy Brüsszel érzékelje az ukrajnai gabona kockázatainak jelentőségét. „Az öt uniós tagállam, Magyarország Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia egységesen fellépett, így meghátrálásra tudtuk késztetni a brüsszeli bürokráciát. Hajlandóak voltak foglalkozni érdemben is azzal, hogy közös európai megoldást kell keresni a gazdák védelme érdekében és a belső piacok védelme érdekében” – mondta el az agrárminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!