
Az Európai Központi Bank (EKB) havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít, amely 2015 márciusától 2016 szeptemberéig tart – jelentette be Mario Draghi, a bank elnöke csütörtökön az EKB januári kamatdöntő ülését követően.
2015. január 23., 12:472015. január 23., 12:47
Az EKB a piaci várakozásoknak megfelelően 0,05 százalékon hagyta az irányadó eurókamatot. Legutóbb 2014. szeptember 4-én 10 bázispontos csökkentéssel változtatott az alapkamaton az EKB.
A kamatdöntés indoklásában Mario Draghi elmondta, hogy a meglévő kötvényvásárlási programok kiegészítésével az új, összesen 60 milliárd eurós likviditásnövelő program euróövezeti szuverén kötvények és a magánszektorban kibocsátott kötvények vásárlására irányul majd. A programot idén márciusban indítják, és 2016 szeptemberében fejezik be.
Mario Draghi ugyanakkor rámutatott, a kötvényvásárlási program keretösszegét 20 százalékban a nemzeti jegybankok között osztják meg közös kockázatviselés céljából. A jegybankok EKB-tőkerészesedésük arányában viselik majd a kötvényvásárlási kockázatokat.
A kötvényvásárlások az euróövezeti monetáris politika egységességének garantálása érdekében az EKB felügyelete alatt történnek – hangsúlyozta az EKB elnöke. Annak elkerülésére, hogy a kötvényvásárlások torzítsák a piaci árfolyamokat, a vásárlásokat minden egyes kötvény esetében 25 százalékban, kibocsátónként pedig 33 százalékban maximalizálta az EKB. A kötvényvásárlás formájában bejelentett mennyiségi monetáris enyhítő intézkedésre az elhúzódó euróövezeti alacsony inflációs periódus miatt volt szükség – indokolta a döntést Mario Draghi.
Az intézkedéstől az inflációs kilátások javulását, a két százalék közeli inflációs cél elérését várják. A mennyiségi enyhítéssel a pénzügyi rendszerbe juttatott új pénz ideális esetben a kereskedelmi bankok közvetítésével a vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelek révén a beruházások és a fogyasztás felfuttatásával a gazdasági növekedést szolgálja majd – hangsúlyozta az EKB elnöke.
Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára egy nappal korábban a davosi Világgazdasági Fórumon amellett szállt síkra, hogy a merész akcióhoz szabad kezet kell adni Mario Draghinak, az EKB főtitkárának. Az EKB-nak korlátlan mennyiségben kellene felvásárolnia államkötvényeket mindaddig, amíg nem sikerül lendületbe hozni a gazdaságot – mondta Gurría.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!