
Az Európai Központi Bank (EKB) havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít, amely 2015 márciusától 2016 szeptemberéig tart – jelentette be Mario Draghi, a bank elnöke csütörtökön az EKB januári kamatdöntő ülését követően.
2015. január 23., 12:472015. január 23., 12:47
Az EKB a piaci várakozásoknak megfelelően 0,05 százalékon hagyta az irányadó eurókamatot. Legutóbb 2014. szeptember 4-én 10 bázispontos csökkentéssel változtatott az alapkamaton az EKB.
A kamatdöntés indoklásában Mario Draghi elmondta, hogy a meglévő kötvényvásárlási programok kiegészítésével az új, összesen 60 milliárd eurós likviditásnövelő program euróövezeti szuverén kötvények és a magánszektorban kibocsátott kötvények vásárlására irányul majd. A programot idén márciusban indítják, és 2016 szeptemberében fejezik be.
Mario Draghi ugyanakkor rámutatott, a kötvényvásárlási program keretösszegét 20 százalékban a nemzeti jegybankok között osztják meg közös kockázatviselés céljából. A jegybankok EKB-tőkerészesedésük arányában viselik majd a kötvényvásárlási kockázatokat.
A kötvényvásárlások az euróövezeti monetáris politika egységességének garantálása érdekében az EKB felügyelete alatt történnek – hangsúlyozta az EKB elnöke. Annak elkerülésére, hogy a kötvényvásárlások torzítsák a piaci árfolyamokat, a vásárlásokat minden egyes kötvény esetében 25 százalékban, kibocsátónként pedig 33 százalékban maximalizálta az EKB. A kötvényvásárlás formájában bejelentett mennyiségi monetáris enyhítő intézkedésre az elhúzódó euróövezeti alacsony inflációs periódus miatt volt szükség – indokolta a döntést Mario Draghi.
Az intézkedéstől az inflációs kilátások javulását, a két százalék közeli inflációs cél elérését várják. A mennyiségi enyhítéssel a pénzügyi rendszerbe juttatott új pénz ideális esetben a kereskedelmi bankok közvetítésével a vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelek révén a beruházások és a fogyasztás felfuttatásával a gazdasági növekedést szolgálja majd – hangsúlyozta az EKB elnöke.
Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára egy nappal korábban a davosi Világgazdasági Fórumon amellett szállt síkra, hogy a merész akcióhoz szabad kezet kell adni Mario Draghinak, az EKB főtitkárának. Az EKB-nak korlátlan mennyiségben kellene felvásárolnia államkötvényeket mindaddig, amíg nem sikerül lendületbe hozni a gazdaságot – mondta Gurría.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!