A földcsuszamlások nagy veszélyt jelentenek az ingatlanokra
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Továbbra is rendkívül alacsony természeti katasztrófák ellen biztosított házak, lakások száma, a hatóságok pedig változtatni akarnak ezen. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) javaslata szerint kötelezővé kell tenni a biztosításkötést, amikor lakást vásárlunk vagy bérlünk. Az intézkedés már szerepel a hatóság jövőbeli stratégiájában, viszont konkrét döntés még nem született.
2021. január 22., 18:122021. január 22., 18:12
A több mint 9 millió romániai lakásból csak mintegy 1,7 millió van biztosítva az árvíz, földcsuszamlás vagy földrengés ellen.
„A feltételszabás nagyobb biztosítási lefedettséghez vezethet. Nagy területek vannak földcsuszamlásoknak kitéve, ám meglepő módon ezekben a térségekben alacsony a biztosítások száma.
– mondta Nicoleta Radu, a természeti katasztrófák elleni biztosításokat kezelő társaság (PAID) főigazgatója.
„Az eladás könnyebb lenne, mivel a közjegyzők kérni fogják. Mi az új ingatlanok eladásával foglalkozunk, és nyilvánvaló, hogy az új lakások tulajdonosai és építői betartják a szabályokat, viszont bérléskor ezek háttérbe szorulnak. Úgy gondolom, hogy ha bérlési feltétellé válik, és a büntetések is megjelennek, akkor a helyzet normalizálódik” – nyilatkozta Andreea Comșa ingatlanszakértő.
A javaslat megtalálható a Pénzügyi Felügyelet következő két évre vonatkozó stratégiájában, viszont konkrét döntés még nem született.
Az egyéves biztosítás ára 10 és 20 euró között mozog, attól függően, hogy milyen anyagból épült a ház. Egyesek szerint az ár elbátortalanítja a lakástulajdonosokat, főképp az alacsony jövedelemmel rendelkezőket. Falun nagyon gyakoriak a katasztrófák, különösképpen az árvizek. Az ott élő emberek nyugdíja alacsony, ezért nem engedhetik meg maguknak az efféle biztosítást. Szakemberek szerint a másik probléma az információ hiánya: beszélni kell a biztosítás fontosságáról, hogy az emberek erre is szánjanak pénzt, tegyenek némi erőfeszítést a saját érdekükben.
Az ellenkező póluson Gorj és Mehedinți megye áll, ahol minden tíz otthonból csak egy biztosított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!