A földcsuszamlások nagy veszélyt jelentenek az ingatlanokra
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Továbbra is rendkívül alacsony természeti katasztrófák ellen biztosított házak, lakások száma, a hatóságok pedig változtatni akarnak ezen. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) javaslata szerint kötelezővé kell tenni a biztosításkötést, amikor lakást vásárlunk vagy bérlünk. Az intézkedés már szerepel a hatóság jövőbeli stratégiájában, viszont konkrét döntés még nem született.
2021. január 22., 18:122021. január 22., 18:12
A több mint 9 millió romániai lakásból csak mintegy 1,7 millió van biztosítva az árvíz, földcsuszamlás vagy földrengés ellen.
„A feltételszabás nagyobb biztosítási lefedettséghez vezethet. Nagy területek vannak földcsuszamlásoknak kitéve, ám meglepő módon ezekben a térségekben alacsony a biztosítások száma.
– mondta Nicoleta Radu, a természeti katasztrófák elleni biztosításokat kezelő társaság (PAID) főigazgatója.
„Az eladás könnyebb lenne, mivel a közjegyzők kérni fogják. Mi az új ingatlanok eladásával foglalkozunk, és nyilvánvaló, hogy az új lakások tulajdonosai és építői betartják a szabályokat, viszont bérléskor ezek háttérbe szorulnak. Úgy gondolom, hogy ha bérlési feltétellé válik, és a büntetések is megjelennek, akkor a helyzet normalizálódik” – nyilatkozta Andreea Comșa ingatlanszakértő.
A javaslat megtalálható a Pénzügyi Felügyelet következő két évre vonatkozó stratégiájában, viszont konkrét döntés még nem született.
Az egyéves biztosítás ára 10 és 20 euró között mozog, attól függően, hogy milyen anyagból épült a ház. Egyesek szerint az ár elbátortalanítja a lakástulajdonosokat, főképp az alacsony jövedelemmel rendelkezőket. Falun nagyon gyakoriak a katasztrófák, különösképpen az árvizek. Az ott élő emberek nyugdíja alacsony, ezért nem engedhetik meg maguknak az efféle biztosítást. Szakemberek szerint a másik probléma az információ hiánya: beszélni kell a biztosítás fontosságáról, hogy az emberek erre is szánjanak pénzt, tegyenek némi erőfeszítést a saját érdekükben.
Az ellenkező póluson Gorj és Mehedinți megye áll, ahol minden tíz otthonból csak egy biztosított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!