
Módosulni fog hamarosan a termékeladásra és jótállásra vonatkozó törvény, ennek nyomán minden kereskedőt arra köteleznek, hogy 15 naptári napon belül visszacserélje az árucikket – közölte az Economica.net gazdasági hírportál.
2016. január 14., 16:222016. január 14., 16:22
A csere lehetősége eddig teljes mértékben a kereskedőn múlt, amennyiben az eladó nem egyezett bele a visszaváltásba, a vásárló nem tehetett semmit. Kivételt jelentenek az online áruházak, ezeknek ugyanis jelenleg is kötelességük megadott időn belül visszaadni a pénzt, ha a fogyasztó nem elégedett a termékkel.
A 2003/449-es számú jogszabályt módosító sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint az eladónak és a vásárlónak írásban kell rögzítenie, hogy mekkora időintervallumon belül váltható vissza a termék, ez ugyanakkor nem lépheti túl a 15 naptári napot. A határidőt attól kezdve számolják, amikor a fogyasztó jelzi, hogy nem elégedett az árucikkel, illetve átadja azt a kereskedőnek. A tervezet szerint a felek által meghatározott határidőnél figyelembe kell venni, hogy milyen jellegű és milyen célra használt termékről van szó.
Jelenleg az üzletek maguk dönthetnek arról, hogy visszaváltják-e a terméket, a legtöbb nagyáruház azonban lehetőséget ad ügyfeleinek arra, hogy a vásárlástól számítva 30 napon belül visszavigyék az árucikket, amennyiben az még mindig új állapotban van. Sok bolt azonban már a bejáratra kifüggesztett cetlin jelzi, hogy a megvásárolt áru sem más termékre, sem pénzre nem váltható vissza.
A jogszabály-módosító tervezet a jótállással kapcsolatban azt is pontosítja, hogy az eladónak vagy gyártónak kötelessége pluszköltségek nélkül megjavítani vagy kicserélni a terméket, illetve visszaadni annak árát, amennyiben az áru nem tesz eleget a termékleírásban vagy hirdetésben feltüntetett feltételeknek. A garanciát igazoló dokumentumnak tartalmaznia kell a termék pontos leírását, a karbantartásával kapcsolatos tudnivalókat, átlagosa használati idejét, valamint a kereskedő elérhetőségeit.
Marius Dunca, az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) volt elnöke ezzel kapcsolatban még tavaly úgy nyilatkozott az Economica.net-nek: szerinte ez egy kiváló kezdeményezés, amely növelni fogja a kereskedők felelősségvállalását, valamint a vásárlók bizalmát. A gazdasági minisztérium ugyanakkor a rendelettervezet indoklásában úgy fogalmaz: a fogyasztóvédelemhez érkezett panaszok nyomán az a tapasztalat, hogy a jelenleg hatályban lévő törvény egyes előírásait sem a gazdasági szereplők, sem a fogyasztók „nem értik pontosan”.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
szóljon hozzá!