
Fotó: Biró István
2012. április 20., 09:492012. április 20., 09:49
A kormány a törvénytervezetet a parlament elé továbbította megvitatásra és sürgősségi rendszerben történő elfogadásra.
Dan Suciu kormányszóvivő ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a tervezet elsősorban azok számára kedvez, akik ingatlant szeretnének vásárolni, illetve bérelni, az érintetteknek ugyanis mindenképpen tisztában kell lenniük leendő otthonuk energetikai adottságaival.
A tervezet szerint a hatóságok tulajdonában lévő, illetve közigazgatása alatt álló épületek, valamint a különböző szolgáltatásokat nyújtó intézmények esetében is kötelező lenne a bizonylat, abban az esetben, ha az ingatlanok hasznos felülete meghaladja az 500 négyzetmétert, a 250 négyzetmétert meghaladó hasznos felületek esetében ugyanakkor az okirat 2015. július 9-étől válna kötelezővé.
A törvénytervezet az alternatív, megújuló energiaforrásokat felhasználó rendszerek bevezetéséről szóló szaktanulmány készítését is előírja, mind az új lakóházak, illetve tömbházak építésének, mind a már meglévő ingatlanok felújításának esetében.
A kormány emellett arra is kötelezné a befektetőket és építtetőket, hogy 2020. december 31-étől minden szükséges lépést megtegyenek annak érdekében, hogy az épületek energiafogyasztása nullára csökkenjen. A nulla energiafogyasztású épületek egyébként olyan ingatlanok, amelyeknek nagyon nagy az energetikai teljesítménye, és elsősorban újrahasznosítható forrásból nyerik a fűtéshez szükséges energiát.
Az energetikai bizonylatokat, illetve jelentéseket a fejlesztési minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Építési Főfelügyelőség (ISC) szakemberei ellenőrzik majd. A fejlesztési szaktárca eddig 1300 szakértőnek adott ki az ingatlanok energetikai bizonylatának kiállításához szükséges engedélyt.
A törvénytervezetet egyébként európai uniós irányelvek szerint alkották meg, ezeket mindegyik tagállamnak alkalmaznia kell 2012. július 9-étől. A tervezet ugyanakkor olyan finanszírozási program kezdeményezését is előírja, amelynek keretében az Európai Beruházási Bank-, illetve egyéb strukturális alapokat használnának fel.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.