
Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-járvány alakította áprilisban a romániai fizetéseket: 112 lejjel, vagyis 3,4 százalékkal 3182 lejre csökkent a nettó átlagbér az előző hónaphoz viszonyítva – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2020. június 11., 11:292020. június 11., 11:29
Az egészségügyben dolgozók javadalmazása is meglátszik ugyanakkor a bérek alakulásában, az egészségügyi alkalmazottak és szociális ellátásban dolgozók nettó átlagfizetése valamivel több mint 3,2 százalékkal nőtt márciushoz mérten. A közszféra más területein viszont csökkenést mértek: a tanügyben 2,8 százalékkal, a közigazgatásban pedig 1 százalékkal zsugorodott az átlagfizetés.
A bruttó átlagbér különben 5201 lej volt, 185 lejjel, vagyis szintén 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2020 márciusában. Az előző év negyedik hónapjához mérten eközben 2,2 százalékos emelkedésről beszélhetünk. A reálbérindex viszont a 2019 áprilisi szinthez képest csak 99,5 százalékos volt, márciushoz mérten pedig a mutató 96,3 százalékon állt. 1990 októberéhez viszonyítva a reálbérindex 214,3 százalék, ami 8,1 százalékkal elmarad az előző hónapban jegyzett szinthez képest.
A legalacsonyabb fizetést a járványnál karöltve érkező válság által egyik leginkább érintett szektor alkalmazottai kapták, a szállodák és éttermek dolgozói átlagosan 1340 lejt kerestek áprilisban.
A havi átlagbér kiszámításakor beszámolták a kényszerszabadságra küldötteknek biztosított 75 százalékos fizetést is.
Áprilisban amúgy a gazdaság szinte valamennyi ágazatában visszaesést regisztráltak: az előző hónaphoz mérten a gazdasági tevékenység megszakítása vagy felfüggesztése, az alkalmazottak kényszerszabadságra küldése, a termelés vagy a bevételek zsugorodása, a fizetések csökkentése, a nagyobb fizetéssel rendelkezők elbocsátása miatt kisebb volt a nettó átlagbér.
A dohányiparban 22,8 százalékos volt a zsugorodás, ez azonban a statisztikai intézet közleménye szerint nem annyira a válságnak tudható be, hanem annak, hogy az előző hónapokban voltak különféle prémiumok. 12 és 19 százalék között csökkentek a fizetések többek között a gumiból és műanyagból különböző termékeket gyártó ágazatban, a bőrfeldolgozásban, a vendéglátásban, az italgyártásban, a járműgyártásban, az eseményszervező cégeknél, valamint a kulturális intézményeknél.
(beleértve az autó- és motorkerékpár-javítást) vagy a tudományos és műszaki tevékenységek terén.
Voltak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok is, ahol a különböző prémiumoknak, extra juttatásoknak, segélyeknek, a profitból visszaosztott összegeknek és más alapoknak, a tervezett termelés túlteljesítésének köszönhetően nőttek a fizetések áprilisban. Az a sajnálatos tény is hozzájárult viszont az egyes szektorok átlagbérének növekedéséhez, hogy átlagbérnél kevesebbet kereső alkalmazottakat bocsátottak el.
A legjelentősebb, 13,8 százalékos átlagbér-növekedést a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás iparágban dolgozók élvezhették, 10,8 százalékkal pedig a kitermelés melléktevékenységei következtek.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!