Fotó: Haáz Vince
A koronavírus-járvány alakította áprilisban a romániai fizetéseket: 112 lejjel, vagyis 3,4 százalékkal 3182 lejre csökkent a nettó átlagbér az előző hónaphoz viszonyítva – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2020. június 11., 11:292020. június 11., 11:29
Az egészségügyben dolgozók javadalmazása is meglátszik ugyanakkor a bérek alakulásában, az egészségügyi alkalmazottak és szociális ellátásban dolgozók nettó átlagfizetése valamivel több mint 3,2 százalékkal nőtt márciushoz mérten. A közszféra más területein viszont csökkenést mértek: a tanügyben 2,8 százalékkal, a közigazgatásban pedig 1 százalékkal zsugorodott az átlagfizetés.
A bruttó átlagbér különben 5201 lej volt, 185 lejjel, vagyis szintén 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2020 márciusában. Az előző év negyedik hónapjához mérten eközben 2,2 százalékos emelkedésről beszélhetünk. A reálbérindex viszont a 2019 áprilisi szinthez képest csak 99,5 százalékos volt, márciushoz mérten pedig a mutató 96,3 százalékon állt. 1990 októberéhez viszonyítva a reálbérindex 214,3 százalék, ami 8,1 százalékkal elmarad az előző hónapban jegyzett szinthez képest.
A legalacsonyabb fizetést a járványnál karöltve érkező válság által egyik leginkább érintett szektor alkalmazottai kapták, a szállodák és éttermek dolgozói átlagosan 1340 lejt kerestek áprilisban.
A havi átlagbér kiszámításakor beszámolták a kényszerszabadságra küldötteknek biztosított 75 százalékos fizetést is.
Áprilisban amúgy a gazdaság szinte valamennyi ágazatában visszaesést regisztráltak: az előző hónaphoz mérten a gazdasági tevékenység megszakítása vagy felfüggesztése, az alkalmazottak kényszerszabadságra küldése, a termelés vagy a bevételek zsugorodása, a fizetések csökkentése, a nagyobb fizetéssel rendelkezők elbocsátása miatt kisebb volt a nettó átlagbér.
A dohányiparban 22,8 százalékos volt a zsugorodás, ez azonban a statisztikai intézet közleménye szerint nem annyira a válságnak tudható be, hanem annak, hogy az előző hónapokban voltak különféle prémiumok. 12 és 19 százalék között csökkentek a fizetések többek között a gumiból és műanyagból különböző termékeket gyártó ágazatban, a bőrfeldolgozásban, a vendéglátásban, az italgyártásban, a járműgyártásban, az eseményszervező cégeknél, valamint a kulturális intézményeknél.
(beleértve az autó- és motorkerékpár-javítást) vagy a tudományos és műszaki tevékenységek terén.
Voltak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok is, ahol a különböző prémiumoknak, extra juttatásoknak, segélyeknek, a profitból visszaosztott összegeknek és más alapoknak, a tervezett termelés túlteljesítésének köszönhetően nőttek a fizetések áprilisban. Az a sajnálatos tény is hozzájárult viszont az egyes szektorok átlagbérének növekedéséhez, hogy átlagbérnél kevesebbet kereső alkalmazottakat bocsátottak el.
A legjelentősebb, 13,8 százalékos átlagbér-növekedést a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás iparágban dolgozók élvezhették, 10,8 százalékkal pedig a kitermelés melléktevékenységei következtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!