2011. augusztus 26., 11:372011. augusztus 26., 11:37
Az egyes euróövezeti országokat sújtó államadósság-válság hatása az RBI első számú piacán, Közép- és Kelet-Európában korlátozott marad - mondta a bank első félévi eredményének ismertetésekor. Egyebek között utalt arra, hogy az euróövezet exportjának mindössze 3,3 százaléka irányul a térségbe, s hogy a külkereskedelmi mérleg 2008 óta jelentősen javult ezekben az országokban.
Rámutatott ugyanakkor a délkelet-európai országok és az adósságválságban érintett Olaszország kereskedelmi kapcsolataira és a svájcifrank-hitelek problémájára Magyarországon, Lengyelországon és Romániában. Ez \"fenyegetést jelenthet\" - fogalmazott. A frankhitelek összege 3,5 milliárd euróra tehető, ez az összes hitelállomány 4,3 százaléka.
\"Igazi problémát Magyarország jelent\" a Raiffeisen és a piac számára - mondta Stepic a sajtótájékoztatón a hírügynökség tudósítása szerint. Lengyelországban és Romániában például szigorúbbak voltak a hitelezési feltételek, s ez kevesebb törlesztési elmaradáshoz vezetett.
Két országban volt veszteséges a Raiffeisen-leányvállalat 2011 első félévében, Szlovéniában és Magyarországon. Kérdésre válaszolva a bankvezető kifejtette, a szlovén veszteség a piac kis mérete miatt nem számottevő, Magyarország ezzel szemben \"tartósan a legproblémásabb\" a Raiffeisen számára azok közül az országok közül, ahol jelen van. Ebben belső okok és az általános piaci helyzet egyaránt szerepet játszanak Stepic szerint. A belső - szervezeti, kockázatelemzési - okokat a Raiffeisen megpróbálja maga orvosolni. A gazdasági helyzetet illetően a kormány igyekezete ellenére a javulás hosszú távon olyan strukturális reformoktól függ, amelyeknek még nem érezhető a hatásuk. Hozzátette: hasonló helyzettel néznek szembe a vetélytársak is.
\"A Raiffeisen magyar leányvállalatának piaci részesedése - a jelzálog-hitelek területén is - messzemenőleg megfelel a bankszektor egészéhez viszonyított mérlegfőösszegének\" - fogalmazott Peter Klopf Raiffeisen-szóvivő az MTI kérdésére, hogy mit jelenthet a frankhiteleket érintő probléma a magyar leányvállalat számára.
A vezérigazgató beszélt arról is, hogy az RI első féléves üzemi eredményét az osztrák és a magyar bankadó, valamint jövedelem-kiigazítások csökkentették. A két országban a bankadó mértéke összesen 68 millió euró volt. A céltartalékok csökkenése ezzel szemben javította az eredményt.
Az RBI csütörtökön 345 millió eurós konszolidált adózott eredményt jelentett kisebbségi részesedések nélkül a második negyedévről. Ez meghaladta az eső negyedévi 270 millió eurót, és az egy évvel korábbi 138 millió eurót, továbbá jóval nagyobb a szakértők által várt 273 millió eurónál.
Az ORF tudósítása szerint Stepic elmondta azt is, hogy az RBI tőkeemelést fontolgat. Erre a következő 12 hónapon belül kerülhet sor. A feltőkésítés mértékéről és időpontjáról nem közölt részleteket. Jelezte, ez a gazdasági helyzet és a tőzsdei árfolyamok alakulásától függ. A lépés részben a Bázel III. előírások teljesítését szolgálná.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.