Fotó: Kristó Róbert
A gyorsan változó és gyakran szakmaiatlan adótörvényekre, a tisztességtelen konkurenciára panaszkodnak a könyvelők. A Könyvszakértők és Engedélyezett Könyvvizsgálók Testületének (CECCAR) Kovászna megyei képviselői a Leonardo Da Vinci-program keretében kéthetes ausztriai képzésen vettek részt, az ott szerzett tapasztalataikat összegezték, és rámutattak a hazai rendszer hiányosságaira.
2014. június 11., 20:152014. június 11., 20:15
Tankó Piroska, a szervezet háromszéki igazgatója elmondta, a túl gyorsan változó adótörvények miatt nehezen tudják összeegyeztetni a vállalkozók érdekeit és az ellenőrző szervek elvárásait. „Az ellenőrök mentalitása sem változik, nem az adócsalás visszaszorítására fektetik a hangsúlyt, hanem a könyvelőség törvénybe foglalt szabályozásoktól való eltérését büntetik, például egy számlán hiányzó aláírást” – részletezte, hozzátéve, a testületnek országos szinten 40 ezer tagja van, ennek ellenére nincs joguk arra, hogy törvénymódosítást javasoljanak, vagy tervezeteteket terjesszenek elő.
A könyvszakértők és engedélyezett könyvvizsgálók másik nagy gondja a tisztességtelen konkurencia: a cégek gyakran részmunkaidőre, napi egy-két órára alkalmaznak könyvelőt, aki olcsón vállalja a munkát, de nincs napirenden a változásokkal, nem elég képzett, és ellenőrzés esetén nem tudja megvédeni a vállalkozók érdekeit. „Ilyenkor az üzletemberek általánosítanak, és azt mondják, a könyvelő nem végezte megfelelően a feladatát, miatta büntették meg, holott a CECCAR befektet a képzésbe, a tagjai napirenden vannak a törvénymódosításokkal” – mutatott rá Tankó Piroska.
Az ausztriai tapasztalataikról szólva arra hívták fel a figyelmet, hogy ott arra törekednek, ne gyűjtsék a papírokat, igyekeznek mindent elektronikus formában megoldani, míg Romániában mindent papíron kérnek. A másik különbség, hogy Ausztriában sokkal nagyobb a bizalom a könyvelő, a vállalkozó és a hatóságok között. „Nálunk minden céges dokumentumot tíz évig, a fizetési igazolásokat ötven évig kell archiválni, Ausztriában minden papírt hét évig őriznek, ott az egész ország archívuma akkora, mint Kovászna megyéé” – ecsetelte Atl Simona, a tapasztalatcserén részt vevő egyik szakember.
A szakemberek ugyanakkor rámutattak, a nyolcmillió lakosú Ausztriában is négymillió alkalmazott van, ugyanannyi, mint a közel húszmilliós Romániában, s miközben náluk 25 százalékos a jövedelemadó, mégis sokkal hatékonyabb az adóbegyűjtés – ott 97 százalékos, míg nálunk alig 30. A háromszor kisebb ország, háromszor nagyobb bruttó hazai terméket (GDP) tud előállítani, sommáztak a CECCAR képviselői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!