
2011. december 14., 08:502011. december 14., 08:50
Mint a témában illetékes biztos, a belügyekért felelős Cecilia Malmström közleménye emlékeztetett, a szabályozás egyértelművé teszi a legális munkavállalók jogait is, amelyek lényegében megegyeznek majd az Unión belüli alkalmazottakéval.
A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott jogszabály vitájában felszólalt Göncz Kinga (MSZP), aki szerint „az Unió idősödő társadalmainak nagy szüksége van a szabályozottan érkező migránsokra, munkavállalókra, akik hozzájárulnak az unió versenyképességéhez, a szociális biztonsági rendszerünk fenntartásához”.
„A következő években körülbelül 700 ezer munkavállaló fog hiányozni az informatikai szektorból, közel 2 millió munkavállaló az egészségügyből az Európai Unióban. Európa kevésbé vonzó a jól képzett, harmadik országbeli munkavállalók számára, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália vagy Svájc. Ahhoz, hogy vonzóbbak legyünk, fontos a közös bevándorlási politika kialakítása” – hangsúlyozta a képviselő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy „a valódi közös európai migrációs politika kialakításáig még sok a teendő”, így a tagállamoknak folytatniuk kell az elfogadott irányelvek átültetését a nemzeti törvényeikbe, előrehaladást kell elérni a vállalaton belüli áthelyezésre és az idénymunkásokra vonatkozó direktíva területén is.
Felszólalt a vitában Szegedi Csanád (Jobbik) is, aki egyebek között azt mondta, hogy az Uniónak „az európai munkanélküliséget kell visszaszorítania, és nem az afrikai munkanélküliséget adott esetben”. Azt is fontosnak tartotta, hogy „oldják meg először azt, hogy egy magyar munkavállaló annyit keressen, mint mondjuk egy német, francia vagy egy olasz munkavállaló”.
A bevándorlást pedig szerinte „Európában azonnal le kell fékezni, hiszen látják, hogy mi történt Londonban, Madridban vagy Berlinben. Ez fog bekövetkezni azokban a tagországokban is, ahol hasonló kritikus társadalmi feszültség van”.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.