Fotó: Bálint Eszter
2010. december 17., 09:322010. december 17., 09:32
A december 13-tól érvényes módosítás a munkanélküliek betegszabadságát szabályozza. A változás az, hogy a lebetegedett munkanélküli a betegszabadság megállapításától számított 24 órán belül köteles erről írásban értesíteni a munkaerő-elhelyező ügynökséget. A munkanélküliség ideje alatt a jogosult nevében az ügynökség fizeti az egészségbiztosítási hozzájárulást.
A betegszabadság idejére a munkanélküli-segélyt felfüggesztik, a jogosult táppénzt kap, a betegszabadság lejártával újra folyósítják a segélyt, tehát gyakorlatilag meghosszabbodik a fizetett munkanélküliség. A jogszabályt azzal szigorították, hogy ha a jogosult egy napon belül nem értesíti az ügynökséget a betegszabadságáról, azt nem veszik figyelembe. Enyhítő körülmények nincsenek, ágyhoz kötött, kórházban fekvő betegtől is kérik, hogy 24 óra alatt írásban jelezze: betegszabadságon van. Kelemen Tibor ugyanakkor elmondta, az elmúlt időszakban több alkalommal felmerült a betegszabadsággal való visszaélés gyanúja.
„Az ügynökségnek nem feladata ezeket a visszaéléseket kivizsgálni, nem is bírálhatják felül az orvosi szakvéleményt, de gyanítjuk, hogy visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Előfordul, hogy akik elbocsátásuk előtt nagy fizetést kaptak, a bankszektorban vagy a kommunikációs ágazatban dolgoztak, miután állás nélkül maradnak, hirtelen megbetegednek” – véli Kelemen. Mint elmondta, egy kézdivásárhelyi bankfiók elbocsátott vezetője utolsó fizetésként százezer lej végkielégítést kapott, amit számításba vettek a munkanélküli-segély megállapításakor.
Az egykori bankigazgató két hónap betegszabadságot is kivett, napi 625, azaz havi 13 130 lejt kellett neki kifizetni, amitől majdnem fizetésképtelenné vált a Kovászna megyei ügynökség. Ekkora összeg kifizetésére nem voltak felkészülve, hiszen a háromezer fizetett munkanélküli közül általában 12-20 van betegszabadságon, és egyenként legtöbb ezer lejt kapnak.
A munkaerő mobilitására vonatkozó jogszabály-módosítás január 1-jétől lép életbe. Valójában a változás abban áll, hogy eltörölték az állásajánlatokra vonatkozó távolsági feltételeket. Jelenleg az ügynökség a munkanélküli lakhelyének az 50 kilométeres körzetében ajánlhat állást. Január 1-jétől viszont az ország vagy Európai Unió területén bárhol ajánlhatnak a munkanélkülinek a szakmájában vagy a felkészültségének megfelelő állást.
Aki az ajánlatot visszautasítja, elveszíti a munkanélküli-segélyt. Kelemen Tibor példaként elmondta, ha a háromszéki szakembernek Tulcea megyében ajánlanak hegesztői állást, két lehetősége van: vagy elfoglalja a munkahelyet, vagy elutazik oda, és kér a cégtől egy bizonylatot, hogy nem alkalmas a feladatra. Az ügynökség nyilvántartásában olyan munkanélküliek is szerepelnek, akik már nem kapnak munkanélküli-segélyt, ők azért maradnak a rendszerben, hogy felvehessék az önkormányzatok által folyósított szociális támogatást. Ha ők utasítanak vissza állásajánlatot, arra a hónapra elveszítik a szociális segélyt, viszont a következő hónaptól már újra jogosultak a támogatásra.
Aki a munkanélküli-segélyt veszíti el, már csak 12 ledolgozott hónap után kérheti azt újra, magyarázta Kelemen Tibor. A Kovászna megyei ügynökség mintegy száz állást kínál, ennek a felét a készruhagyártásban. Tapasztalatok szerint eddig havonta átlag tíz munkanélküli utasította vissza a megye területén felkínált állást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok