
Fotó: Bálint Eszter
2010. december 17., 09:322010. december 17., 09:32
A december 13-tól érvényes módosítás a munkanélküliek betegszabadságát szabályozza. A változás az, hogy a lebetegedett munkanélküli a betegszabadság megállapításától számított 24 órán belül köteles erről írásban értesíteni a munkaerő-elhelyező ügynökséget. A munkanélküliség ideje alatt a jogosult nevében az ügynökség fizeti az egészségbiztosítási hozzájárulást.
A betegszabadság idejére a munkanélküli-segélyt felfüggesztik, a jogosult táppénzt kap, a betegszabadság lejártával újra folyósítják a segélyt, tehát gyakorlatilag meghosszabbodik a fizetett munkanélküliség. A jogszabályt azzal szigorították, hogy ha a jogosult egy napon belül nem értesíti az ügynökséget a betegszabadságáról, azt nem veszik figyelembe. Enyhítő körülmények nincsenek, ágyhoz kötött, kórházban fekvő betegtől is kérik, hogy 24 óra alatt írásban jelezze: betegszabadságon van. Kelemen Tibor ugyanakkor elmondta, az elmúlt időszakban több alkalommal felmerült a betegszabadsággal való visszaélés gyanúja.
„Az ügynökségnek nem feladata ezeket a visszaéléseket kivizsgálni, nem is bírálhatják felül az orvosi szakvéleményt, de gyanítjuk, hogy visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Előfordul, hogy akik elbocsátásuk előtt nagy fizetést kaptak, a bankszektorban vagy a kommunikációs ágazatban dolgoztak, miután állás nélkül maradnak, hirtelen megbetegednek” – véli Kelemen. Mint elmondta, egy kézdivásárhelyi bankfiók elbocsátott vezetője utolsó fizetésként százezer lej végkielégítést kapott, amit számításba vettek a munkanélküli-segély megállapításakor.
Az egykori bankigazgató két hónap betegszabadságot is kivett, napi 625, azaz havi 13 130 lejt kellett neki kifizetni, amitől majdnem fizetésképtelenné vált a Kovászna megyei ügynökség. Ekkora összeg kifizetésére nem voltak felkészülve, hiszen a háromezer fizetett munkanélküli közül általában 12-20 van betegszabadságon, és egyenként legtöbb ezer lejt kapnak.
A munkaerő mobilitására vonatkozó jogszabály-módosítás január 1-jétől lép életbe. Valójában a változás abban áll, hogy eltörölték az állásajánlatokra vonatkozó távolsági feltételeket. Jelenleg az ügynökség a munkanélküli lakhelyének az 50 kilométeres körzetében ajánlhat állást. Január 1-jétől viszont az ország vagy Európai Unió területén bárhol ajánlhatnak a munkanélkülinek a szakmájában vagy a felkészültségének megfelelő állást.
Aki az ajánlatot visszautasítja, elveszíti a munkanélküli-segélyt. Kelemen Tibor példaként elmondta, ha a háromszéki szakembernek Tulcea megyében ajánlanak hegesztői állást, két lehetősége van: vagy elfoglalja a munkahelyet, vagy elutazik oda, és kér a cégtől egy bizonylatot, hogy nem alkalmas a feladatra. Az ügynökség nyilvántartásában olyan munkanélküliek is szerepelnek, akik már nem kapnak munkanélküli-segélyt, ők azért maradnak a rendszerben, hogy felvehessék az önkormányzatok által folyósított szociális támogatást. Ha ők utasítanak vissza állásajánlatot, arra a hónapra elveszítik a szociális segélyt, viszont a következő hónaptól már újra jogosultak a támogatásra.
Aki a munkanélküli-segélyt veszíti el, már csak 12 ledolgozott hónap után kérheti azt újra, magyarázta Kelemen Tibor. A Kovászna megyei ügynökség mintegy száz állást kínál, ennek a felét a készruhagyártásban. Tapasztalatok szerint eddig havonta átlag tíz munkanélküli utasította vissza a megye területén felkínált állást.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.