Könnyen elvehetik a munkanélküli segélyt

A december 13-tól érvényes módosítás a munkanélküliek betegszabadságát szabályozza. A változás az, hogy a lebetegedett munkanélküli a betegszabadság megállapításától számított 24 órán belül köteles erről írásban értesíteni a munkaerő-elhelyező ügynökséget. A munkanélküliség ideje alatt a jogosult nevében az ügynökség fizeti az egészségbiztosítási hozzájárulást.

A betegszabadság idejére a munkanélküli-segélyt felfüggesztik, a jogosult táppénzt kap, a betegszabadság lejártával újra folyósítják a segélyt, tehát gyakorlatilag meghosszabbodik a fizetett munkanélküliség. A jogszabályt azzal szigorították, hogy ha a jogosult egy napon belül nem értesíti az ügynökséget a betegszabadságáról, azt nem veszik figyelembe. Enyhítő körülmények nincsenek, ágyhoz kötött, kórházban fekvő betegtől is kérik, hogy 24 óra alatt írásban jelezze: betegszabadságon van. Kelemen Tibor ugyanakkor elmondta, az elmúlt időszakban több alkalommal felmerült a betegszabadsággal való visszaélés gyanúja.

„Az ügynökségnek nem feladata ezeket a visszaéléseket kivizsgálni, nem is bírálhatják felül az orvosi szakvéleményt, de gyanítjuk, hogy visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Előfordul, hogy akik elbocsátásuk előtt nagy fizetést kaptak, a bankszektorban vagy a kommunikációs ágazatban dolgoztak, miután állás nélkül maradnak, hirtelen megbetegednek” – véli Kelemen. Mint elmondta, egy kézdivásárhelyi bankfiók elbocsátott vezetője utolsó fizetésként százezer lej végkielégítést kapott, amit számításba vettek a munkanélküli-segély megállapításakor.

Az egykori bankigazgató két hónap betegszabadságot is kivett, napi 625, azaz havi 13 130 lejt kellett neki kifizetni, amitől majdnem fizetésképtelenné vált a Kovászna megyei ügynökség. Ekkora összeg kifizetésére nem voltak felkészülve, hiszen a háromezer fizetett munkanélküli közül általában 12-20 van betegszabadságon, és egyenként legtöbb ezer lejt kapnak.

A munkaerő mobilitására vonatkozó jogszabály-módosítás január 1-jétől lép életbe. Valójában a változás abban áll, hogy eltörölték az állásajánlatokra vonatkozó távolsági feltételeket. Jelenleg az ügynökség a munkanélküli lakhelyének az 50 kilométeres körzetében ajánlhat állást. Január 1-jétől viszont az ország vagy Európai Unió területén bárhol ajánlhatnak a munkanélkülinek a szakmájában vagy a felkészültségének megfelelő állást.

Aki az ajánlatot visszautasítja, elveszíti a munkanélküli-segélyt. Kelemen Tibor példaként elmondta, ha a háromszéki szakembernek Tulcea megyében ajánlanak hegesztői állást, két lehetősége van: vagy elfoglalja a munkahelyet, vagy elutazik oda, és kér a cégtől egy bizonylatot, hogy nem alkalmas a feladatra. Az ügynökség nyilvántartásában olyan munkanélküliek is szerepelnek, akik már nem kapnak munkanélküli-segélyt, ők azért maradnak a rendszerben, hogy felvehessék az önkormányzatok által folyósított szociális támogatást. Ha ők utasítanak vissza állásajánlatot, arra a hónapra elveszítik a szociális segélyt, viszont a következő hónaptól már újra jogosultak a támogatásra.

Aki a munkanélküli-segélyt veszíti el, már csak 12 ledolgozott hónap után kérheti azt újra, magyarázta Kelemen Tibor. A Kovászna megyei ügynökség mintegy száz állást kínál, ennek a felét a készruhagyártásban. Tapasztalatok szerint eddig havonta átlag tíz munkanélküli utasította vissza a megye területén felkínált állást.