Tánczos Barna megerősítette: a költségvetés tervezetében nem szerepel az áfaemelés
Fotó: Gov.ro
Az idei évre tervezett 7 százalékos költségvetési hiány finanszírozásához Romániának mintegy 231 milliárd lejes hitelre van szüksége, amit külföldi és hazai pénzpiacokról készül biztosítani a kormány – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna. A RMDSZ-es pénzügyminiszter megerősítette: az idei költségvetés tervezete nem számol sem az áfa, sem a munka adóterhének módosításával.
2025. január 13., 21:292025. január 13., 21:29
A pénzügyminiszter a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva a lakosság figyelmébe ajánlotta és jó megtakarítási lehetőségnek nevezte a Tezaur és a Fidelis államkötvényeket. Emlékeztetett arra, hogy az állampapírok kamata adómentes és magasabb a banki hozamoknál. „A román állam abban érdekelt, hogy ez a kamat ne külföldre, hanem a romániaiak zsebébe kerüljön” – jelentette ki Tánczos.
Január 13-tól ismét jegyezhetők az 1, 3 és 5 éves futamidejű Tezaur államkötvények, amelyek évi 7, 7,5 és 7,8 százalékot kamatoznak – jelentette be pénteken a pénzügyminisztérium. Cikkünkben ismertejük, hol és hogyan vásárolhatók meg az államkötvények.
Beszélt arról is, hogy a kormány idén az önálló költségvetésű állami intézmények kiadásainak legkevesebb 5 százalékos lefaragását tervezi.
Az idei költségvetés tervezete nem számol sem az áfa, sem a munka adóterhének módosításával – erősítette meg ismét az RMDSZ-es tárcavezető. Szerinte tavaly a Világbank (IMF) több forgatókönyvet is javasolt Romániának a költségvetési hiány csökkentésére, de a kormány elvetette azt a változatot, amelyben az áfa emelése is szerepelt.
Hozzátette, hogy nem merült fel a munka adóterhének módosítása sem. A pénzügyminiszter szerint a kormány számára idén az lesz az elsődleges, hogy a nyugdíjakat és a fizetéseket a 2024-es szinten lehessen kifizetni. „Azért döntöttünk a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak befagyasztása mellett, hogy biztosítsuk a jelenlegi szintjük megőrzését” – magyarázta.
Marcel Ciolacu miniszterelnök arra engedett következtetni hétfőn, hogy a kormány nem tervezi az általános forgalmi adó (áfa) emelését, illetve arra is, hogy „megdorgálta” Tánczos Barna pénzügyminisztert, aki az áfaemelés lehetőségéről beszélt.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!