Költséges béremelés – minden oldalról bírálják a kormány tervét

Kétszer jobban megterhelik a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény tervezetébe foglalt intézkedések az állami költségvetést, mint ahogy a kormány állítja – vallja Ionuț Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke, aki szerint így jövőre a büdzsé hiánya jócskán meghaladja majd a maastrichti egyezményben rögzített 3 százalékos szintet.

„Az első becslések szerint a bérezési törvény hatása jóval meghaladja a kormány által közölt szintet. Eddig azt mondták nekünk, hogy 30 milliárd lej körül alakul, négy év alatt. Abból, ami most látszik, a hatás csaknem ennek a kétszerese, 50-60 milliárd. Jelenleg nem áll a rendelkezésünkre minden adat a pontosabb számításhoz. 2018-ban viszont óriási hatást fog gyakorolni\" – fejtette ki a Mediafax hírügynökség kérdésére Ionuț Dumitru.

Mint részletezte, az orvosok és asszisztensek fizetésemelését teljes egészében jövőre ültetik gyakorlatba, ami helyenként akár 150 százalékos fizetésemelést is jelent, az oktatásban 50 százalékos lesz az emelés a 2017-es szinthez képest, máshol 25 százalékos. „2018. január elsejétől a közszférában átlagosan 40-50 százalékkal magasabbak lesznek a fizetések, mint 2017-ben. 2018-ban az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása 25 milliárd körül alakulhat, ami a GDP 1,8 százaléka\" – közölte a pénzügyi szakember, aki szerint nehéz lenne azonosítani, hogy melyek lehetnének azok az intézkedések, amelyekkel csökkenteni lehetne a költségvetési hiányt.

„A számok önmagukért beszélnek. Minden képzeletet felülmúlnak. Olyan körülmények között, hogy az Európai Bizottság becslése 2018-ra 3,9 százalékos deficitet vetített előre béremelések nélkül is, még hozzá kell adnunk 1,8 százalékot, és ez csak a bérezési törvény. Milyen intézkedésekkel lehetne ezt kompenzálni, honnan lehetne ekkora hiányt fedezni?\" – tette fel a kérdést a Pénzügyi Tanács elnöke.

Elégedetlenek a közigazgatásban dolgozók

Közben munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a közigazgatásban dolgozók, szakszervezetük szerint ugyanis csak a helyi választottak és a polgármesterek részesülnek jelentős fizetésemelésben, a hivatalnokok nem. „Mindig elmulasztották a helyi közigazgatásban dolgozók bértáblájának nyilvánosságra hozatalát. Egyértelmű rosszindulat ez a helyi közigazgatással szemben. Számos telefonhívás érkezett vidékről, az emberektől, akiket képviselünk, hogy tegyünk valamit. Miután találkozunk és egyeztetünk, valószínűleg nagyszabású, országos tiltakozó akciókat indítunk, a helyi adóhivatalokban dolgozók pedig fontolgatják az adó- és illetékbegyűjtés bojkottját\" – szögezte le Pompiliu Buzduga, a közigazgatási dolgozók szakszervezeteit tömörítő szövetség (FNSA) alelnöke. Közölte, korábban levélben fordultak a munkaügyi minisztériumhoz, ha nem jön létre a párbeszéd, beszüntetik a munkát.

Néhány számadat

A Szociáldemokrata Párt (PSD) által hétfőn nyilvánosságra hozott törvénytervezet értelmében különben 2022-re a legkisebb polgármesteri fizetés 5800 lej lesz, a legnagyobb pedig 14 065 lej – az elöljárók bérét a jogszabályjavaslat az általuk vezetett település lakosainak száma alapján határozza meg. A helyi önkormányzatokban dolgozó főosztályvezető fizetése a törvénytervezet szerint 7282 és 8072 lej között alakulna, egy főkincstárnok pedig 6844 és 7546 lej között kereshet. Egy város főépítészének 6229 és 6844 lej közötti fizetést állapítottak meg, ami megegyezik egy osztályvezetőével. Egy archiváló, egy pénztáros vagy egy raktáros fizetése 2022-re elérné a 3750 lejt, egy őr vagy egy portás pedig legtöbb 3550 lejt kereshetne.

A beharangozottaknak megfelelően a legnagyobb, bruttó 17 400 lejes fizetése az ország elnökének lesz, majd a parlament két házának elnöke, illetve a kormányfő (16 675 lej) és az ombudsman (15 225 lej) következik.

Jön a progresszív adózás?

A pénzügyminisztérium képviselői megkezdték ezen a héten az egyeztetéseket az üzleti szféra képviselőivel és az adótanácsadókkal egy úgynevezett családi adó bevezetéséről, és tervezik a 16 százalékos egységes adókulcs eltörlését, illetve a progresszív adózás bevezetését – értesült a Hotnews hírportál. A tárgyalásokhoz közel álló források szerint több forgatókönyv is létezik.

„Családi adókedvezményekről van szó. Mivel jelenleg az adótörvénykönyvben sem a család, sem a háztartás fogalma nem létezik, próbálják meghatározni ezeket a fogalmakat\" – mondták a Hotnewsnak a nevük elhallgatását kérő források. Példaként Németországot és Franciaországot hozták fel, ahol a legnagyibb jövedelmek esetében alkalmazott adókulcs igen magas, de léteznek különböző adókedvezmények a gyermekek iskoláztatása vagy a különféle beruházások esetében, és a kedvezmény mértéke függ a háztartásban élő gyerekek számától is.

A hírportálnak nyilatkozó forrás szerint a kormány azt tervezi, hogy ezentúl ne egyéni, hanem családi/háztartási legyen az adóbevallás, átlagot számítanának, s így ha az egyik házastárs nagyon jól keres, akkor sem a legmagasabb adókulcsot alkalmaznák a jövedelmére. A kiszivárgott információk szerint az új adórendszert már jövő januártól alkalmaznák.