Költséges a tej útja a termelőtől a polcig

Összefogás a jó árért

Márton István, a Szarvasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesületének elnöke kérdésünkre elmondta, annak érdekében, hogy a megyei tejtermelő gazdák megfelelő áron értékesíthessék a tejet, már az egyesület megalakulása után minden évben úgynevezett „tejtárgyalásokat” kezdeményeztek a felvásárlókkal.

2004-től egyesületi tejbegyűjtő központokat létesítettek, amelyek révén országos szinten magas tejárakat tudtak elérni, hiszen licitet hirdettek, és a jelentkező felvásárlók közül azzal kötöttek szerződést, amely a legjobb árat ígérte. Így az egyesületi csarnokokba hordott tej literéért a gazdák 1,2–1,5 lejes árat is kaphatnak.

A kezdeti négyhez képest jelenleg közel ötven egyesületi tejbegyűjtő központ működik a megyében – tette hozzá az illetékes, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tej árát annak minősége is nagyban meghatározza. A hegyvidéken élő jószágok nyáron a zöldtakarmány által, télen pedig a száraztakarmánnyal megszámlálhatatlan gyógynövényt, fűszernövényt visznek be szervezetükbe.

„Nem ugyanolyan minőségű az a tej, amely ipari terméket is fogyasztó állattól származik, mint amilyen a csak hagyományos takarmányt fogyasztóé” – hangsúlyozta a szakember. Tehát a megfelelő tejárakért megfelelő minőségű tejet kapnak a feldolgozók.

Saját feldolgozás a kettős haszonért

Hargita megye vidékfejlesztési stratégiája elsősorban a tejnek a termelő gazda általi feldolgozását ösztönözné, annak érdekében, hogy a feldolgozásból származó profit is őt illesse – tudtuk meg egyúttal Márton Istvántól.

„A mi számításaink szerint – a keresztúri gazdák által működtetett tejfeldolgozó adatai alapján – egy liter tejből 3,75 lej értékű terméket lehet előállítani. Ez attól is függ, hogy milyen a feldolgozásnak a minősége, technológiája. Az is fontos, hogy milyen százalékban állítanak elő friss terméket (szána, kefír, tej), hiszen hiába van a legnagyobb érték az érlelt sajtokban, annak az ára később hoz hasznot. Ahhoz, hogy működhessen az üzem, 60 százalékban friss terméket kell előállítania” – részletezte a szakember. Hangsúlyozta, így a gazdaegyesületek által működtetett begyűjtők és feldolgozók révén a gazda kétszer is profitálhat: egyrészt a leadott tej, másrészt az értékesített termék után.

Min múlik az ár?

A csíkmadarasi Bomilact Kft. 1–1,5 lejes áron vásárolja fel a tejcsarnokaiba szállított, illetve a megfelelő eszközökkel, engedélyekkel rendelkező nagyobb termelőktől a nyers tejet – tudtuk meg Bogács Lorándtól.

A tejfeldolgozó üzem vezetője hozzátette, a felvásárlási ár annak függvényében változik, hogy milyen minőségű, tisztaságú és mennyiségű tejet vesznek át. „Készítünk friss termékeket, mint például a szána és a kefír. Emellett készül tejföl, vajkrém, vaj, sajtkrém és különböző sajtok is. Ugyanakkor kísérletezünk hosszan érlelt sajtokkal – mint a tilsit, a gouda –, amelyeket még nem dobtunk piacra, egyelőre házon belül teszteljük” – sorolta kínálatukat.

Bogács kiemelte, széles választékkal próbálnak piacon maradni, hiszen nagyon nagy a tejtermékekből a kínálat. Komoly problémának találja, hogy Hargita megyében – a szomszédos megyék 65 banis árához képest – magas a tej felvásárlási ára. Emiatt termékeik is drágábbak, s hiába próbálnak az ország területén értékesíteni, hiszen a más vidékről érkező sajtok jóval olcsóbbak, mint a megyében készültek. Rámutatott, hiába lehet jobb minőségű a Madarason készült tejtermék, mint az olcsóbb, az emberek gazdasági okokból mégis az utóbbit vásárolják inkább.

Jelentős kiadás a szállítási költség

Arról nem kívánt nyilatkozni Bogács, hogy milyen áron adják termékeiket az értékesítőknek, mivel az szerződésenként változik. Azt viszont elmondta, hogy a feldolgozás és csomagolás mellett jelentős kiadást jelent a szállítás és az állami illetmények kifizetése is. Mint kiderült, mivel az utóbbi időben egyre több cég bukott be, ezért szívesebben adja termékeit nagyobb üzletláncoknak – amelyek véleménye szerint egyik napról a másikra nem mennek csődbe be –, mint kisebb felvásárlóknak.

Árak a polcokon

Megnéztük az üzletek polcaira kerülő tejtermékek árát is, amelyek a feldolgozó, a termék zsírtartalma és az elkészítési formája függvényében változik. Nagy árkülönbség észlelhető a helyi és külföldi termékek között is. A Kaufland csíkszeredai nagyáruházában az 1,5 százalék zsírtartalmú zacskós tejért 3,29–3,79 lejt, a 3,5 szazalék zsírtartalmúért 3,79–4,29 lejt kérnek. Az alacsonyabb zsírtartalmú dobozos tej ára 2,99 és 4,27 lej között, a magasabb zsírtartalmúé pedig 3,29 és 4,65 között van. A sajt kilóját ott 27–50 lej között szerezhetik be a vásárlók, a 900 grammos tejföl 10-11 lejbe kerül.

A Merkúr áruházban a zacskós tej ára zsírtartalomtól függően 2,89–4,29, illetve 3,19–4,99 lej, a dobozos változathoz 4,99 és 5,49 lejes áron juthatnak hozzá. A sajt kilóját itt 35–40 lejért árulják, a 900 grammos tejföl pedig 10–13 lejbe kerül. Egy csíkszeredai kisboltban az 1,5 százalék zsírtartalmú tej legkevesebb 4,80 lejes áron kapható, a tejautomatákból pedig három lejért szerezhető be egy liter nem pasztörizált tehéntej.