
2009. december 03., 10:422009. december 03., 10:42
Alaposan megnövekedtek az európai bankok a válság során, és egyre nagyobb kockázatot jelentenek a gazdaság biztonságára a Bloomberg tegnap közzétett összeállítása szerint. A gazdasági hírszolgálat adatai alapján legkevesebb 353 európai bank növelte az eszközállományát 2007 eleje óta.
Tizenöt pénzintézet jelenleg nagyobb értékű vagyon felett rendelkezik, mint annak az országnak a bruttó hazai terméke (GDP), amelyben a székhelye van, míg a vizsgált időszak előtt csupán 3 ilyen bank volt. Európában 25 százalékkal nőtt a banki eszközállomány, szemben az Egyesült Államokban mért 20 százalékos gyarapodással. Az utóbbi két évben Európában „egyre nagyobbra növeltük a bankokat, amivel megágyaztunk a következő válságnak” – mondta David Lascelles, a londoni pénzügyi innovációs kutatóközpont (CSFI) elemzője.
A francia BNP Paribas például 2007 – az amerikai jelzálogpiacról kiindult válság kezdete – óta 59 százalékkal 2,29 ezer milliárd euróra növelte mérlegfőösszegét, amely így a francia GDP 117 százalékát teszi ki. A londoni központú Barclays mérlegfőösszege 55 százalékkal nőtt, jelenleg 1,55 ezer milliárd font, a brit GDP 108 százaléka, a spanyol Santander pedig 30 százalékkal 1,08 ezer milliárd euróra növelte mérlegfőösszegét, amely így elérte a spanyol GDP nagyságát.
A Bloomberg adatai szerint csak az idei évet tekintve a 100 legnagyobb európai pénzintézet közül 38-nál jelentősen nőtt az eszközállomány, holott a válság megmutatta, hogy a túlságosan nagyméretű bankok fenyegető veszélyt jelentenek a székhely szerinti nemzetgazdaság stabilitására. „Igen kívánatos volna azoknak a bankoknak a feldarabolása, amelyek túl nagyra nőttek ahhoz, hogy újabb válság esetén bukni hagyjuk őket, mert ha ismét sokkhatások érik a pénzügyi rendszert és néhány ilyen bank valóban megroggyan, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az érintett országok, különösen a kisebb európai államok, képesek lesznek viselni a veszteségeket” – fejtette ki Tom Kirchmaier, a tekintélyes London School of Economics kutatója.
Mások szerint azonban nem a méret a lényeg. Ralph Silvia, a Tower Group pénzügyi tanácsadó és kutató cég vezető elemzője szerint például a helyzet jóval összetettebb: „számos üzleti modell létezik a bankok világában, és bőven vannak nagyméretű társaságok, amelyek hatékonyabb kockázatkezelést folytatnak, mint sok kisebb bank” – fogalmazott a szakértő a Bloombergnek. Hasonló véleményt fogalmazott meg Josef Ackerman.
A Deutsche Bank vezérigazgatója szerint a bankok méretének csökkentésére irányuló, át nem gondolt tervek miatt lassulhat a gazdasági növekedés, mert nagyszabású fejlesztési projekteket és nagyvállalatokat csak megfelelő erejű bankok tudnak finanszírozni. „Egy piacgazdaságban csupán a méret alapján nem volna szabad veszélyesnek bélyegezni bankokat” – szögezte le ugyanakkor a legnagyobb német bank vezetője.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.