
2010. november 29., 12:272010. november 29., 12:27
Több tízezer alkalmazottat bocsátanak el a következő hónapokban a magánszférából, jelentette ki Sepsiszentgyörgyön Ioan Cezar Corâci (képünkön). A Romániai Iparosok Szövetségének (UGIR 1903) elnöke az ASIMCOV helyi vállalkozói szövetség által szervezett klaszterkonferencián vett részt pénteken Sepsiszentgyörgyön. Az üzletember kifejtette, a román kormány nem tett semmit annak érdekében, hogy a meglevő munkahelyek megmaradjanak.
A vállalkozói szféra ereje a végét járja, ha a kormány nem tesz semmit, hogy a hanyatlást megállítsa, alkalmazottak tízezrei kerülnek az utcára, több mint százezer cég megy csődbe a következő fél évben. Legalább a meglevő kedvezményeket meg kell tartani: a műszaki kényszerszabadság lehetőségét s a beruházásra visszafordított nyereség adómentességét. Ugyanakkor semmilyen közvetett vagy közvetlen módon nem lehet növelni az adóterheket. Ha a kormány ezeket a feltételeket nem teljesíti, tovább mélyül a gazdasági válság. Corâci arra figyelmeztet, hogy a jövő évi költségvetés tervezete irreális adatokra épül, hiszen az állami bevételek 18 százalékos növekedésével számol az áruforgalmi adóból befolyt összeg esetében és 6 százalékos növekedésre a társadalombiztosítási befizetésekből.
Az áfa csak 5 százalékkal nőtt, a társadalombiztosítási befizetések pedig nem fognak növekedni, ha az alkalmazottak száma folyamatosan csökken, magyarázta az üzletember. A minden gazdasági alapot nélkülöző költségvetésterv azért aggasztó, mert a kormány jövő évben újra kénytelen lesz minden fejlesztési alapot feláldozni, hogy kifizethesse a nyugdíjakat és fenntartsa a szociális hálót, ugyanakkor újabb adónemek bevezetésére, adóemelésre kényszerül.
A sepsiszentgyörgyi konferencia meghívottjaként Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek és Hálózatok Szövetségének elnöke ugyanakkor a magyar kormány válságkezelő politikáját állította példának. A magyar kormány új és egyedi módon próbál pénzügyi alapokat fejleszteni, más szektoroktól próbál meg tőkét bevonni az állami finanszírozásba. Ezért komoly támadások éri a nemzetközi pénzügyi sajtóban és pénzügyi körökben, hiszen az általa bevezetett modell szerint a kötelezettségvállalás nemcsak az emberekre, a kisebb vagy nagyobb cégekre, hanem a multinacionális nagyságrendűekre vagy a banki szférára és mindenki másra is vonatkoztatható, magyarázta Szentpéteri István.
A szakember szerint, ha a kormányok el akarják kerülni, hogy a válság második hulláma is sújtsa a vállalkozókat, hogy újabb munkahelyek szűnjenek meg, akkor szélesíteniük kell a kört, ahonnan pénzt vonnak be. „A magyar példa, bármennyire nem akarják, ragadós lesz, nagy országok is alkalmazni fogják, és hozzányúlnak olyan szektorokhoz, melyek eddig szent tehenek, azaz érinthetetlenek voltak. Bízom benne, hogy rövidebb-hosszabb időn belül túl leszünk a válságon, Európa erős marad, hiszen ez a világ érdeke, ha Európa elbukik gazdaságilag, olyan mértékű világválsághoz vezet, amit senki nem kívánhat” – hangsúlyozta a magyar szakember.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.