Klaszterkonferencia zajlott a hétvégén Sepsiszentgyörgyön

Több tízezer alkalmazottat bocsátanak el a következő hónapokban a magánszférából, jelentette ki Sepsiszentgyörgyön Ioan Cezar Corâci (képünkön). A Romániai Iparosok Szövetségének (UGIR 1903) elnöke az ASIMCOV helyi vállalkozói szövetség által szervezett klaszterkonferencián vett részt pénteken Sepsiszentgyörgyön. Az üzletember kifejtette, a román kormány nem tett semmit annak érdekében, hogy a meglevő munkahelyek megmaradjanak.

Mélyülhet a válság

A vállalkozói szféra ereje a végét járja, ha a kormány nem tesz semmit, hogy a hanyatlást megállítsa, alkalmazottak tízezrei kerülnek az utcára, több mint százezer cég megy csődbe a következő fél évben. Legalább a meglevő kedvezményeket meg kell tartani: a műszaki kényszerszabadság lehetőségét s a beruházásra visszafordított nyereség adómentességét. Ugyanakkor semmilyen közvetett vagy közvetlen módon nem lehet növelni az adóterheket. Ha a kormány ezeket a feltételeket nem teljesíti, tovább mélyül a gazdasági válság. Corâci arra figyelmeztet, hogy a jövő évi költségvetés tervezete irreális adatokra épül, hiszen az állami bevételek 18 százalékos növekedésével számol az áruforgalmi adóból befolyt összeg esetében és 6 százalékos növekedésre a társadalombiztosítási befizetésekből.

Az áfa csak 5 százalékkal nőtt, a társadalombiztosítási befizetések pedig nem fognak növekedni, ha az alkalmazottak száma folyamatosan csökken, magyarázta az üzletember. A minden gazdasági alapot nélkülöző költségvetésterv azért aggasztó, mert a kormány jövő évben újra kénytelen lesz minden fejlesztési alapot feláldozni, hogy kifizethesse a nyugdíjakat és fenntartsa a szociális hálót, ugyanakkor újabb adónemek bevezetésére, adóemelésre kényszerül.

A ragadós magyar példa

A sepsiszentgyörgyi konferencia meghívottjaként Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek és Hálózatok Szövetségének elnöke ugyanakkor a magyar kormány válságkezelő politikáját állította példának. A magyar kormány új és egyedi  módon próbál pénzügyi alapokat fejleszteni, más szektoroktól próbál meg tőkét bevonni az állami finanszírozásba. Ezért komoly támadások éri a nemzetközi pénzügyi sajtóban és pénzügyi körökben, hiszen az általa bevezetett modell szerint a kötelezettségvállalás nemcsak az emberekre, a kisebb vagy nagyobb cégekre, hanem a multinacionális nagyságrendűekre vagy a banki szférára és mindenki másra is vonatkoztatható, magyarázta Szentpéteri István.

A szakember szerint, ha a kormányok el akarják kerülni, hogy a válság második hulláma is sújtsa a vállalkozókat, hogy újabb munkahelyek szűnjenek meg, akkor szélesíteniük kell a kört, ahonnan pénzt vonnak be. „A magyar példa, bármennyire nem akarják, ragadós lesz, nagy országok is alkalmazni fogják, és hozzányúlnak  olyan szektorokhoz, melyek eddig szent tehenek, azaz érinthetetlenek voltak. Bízom benne, hogy rövidebb-hosszabb időn belül túl leszünk a válságon, Európa erős marad, hiszen ez a világ érdeke, ha Európa elbukik gazdaságilag, olyan mértékű világválsághoz vezet, amit senki nem kívánhat” – hangsúlyozta a magyar szakember.