2010. november 29., 12:272010. november 29., 12:27
Több tízezer alkalmazottat bocsátanak el a következő hónapokban a magánszférából, jelentette ki Sepsiszentgyörgyön Ioan Cezar Corâci (képünkön). A Romániai Iparosok Szövetségének (UGIR 1903) elnöke az ASIMCOV helyi vállalkozói szövetség által szervezett klaszterkonferencián vett részt pénteken Sepsiszentgyörgyön. Az üzletember kifejtette, a román kormány nem tett semmit annak érdekében, hogy a meglevő munkahelyek megmaradjanak.
A vállalkozói szféra ereje a végét járja, ha a kormány nem tesz semmit, hogy a hanyatlást megállítsa, alkalmazottak tízezrei kerülnek az utcára, több mint százezer cég megy csődbe a következő fél évben. Legalább a meglevő kedvezményeket meg kell tartani: a műszaki kényszerszabadság lehetőségét s a beruházásra visszafordított nyereség adómentességét. Ugyanakkor semmilyen közvetett vagy közvetlen módon nem lehet növelni az adóterheket. Ha a kormány ezeket a feltételeket nem teljesíti, tovább mélyül a gazdasági válság. Corâci arra figyelmeztet, hogy a jövő évi költségvetés tervezete irreális adatokra épül, hiszen az állami bevételek 18 százalékos növekedésével számol az áruforgalmi adóból befolyt összeg esetében és 6 százalékos növekedésre a társadalombiztosítási befizetésekből.
Az áfa csak 5 százalékkal nőtt, a társadalombiztosítási befizetések pedig nem fognak növekedni, ha az alkalmazottak száma folyamatosan csökken, magyarázta az üzletember. A minden gazdasági alapot nélkülöző költségvetésterv azért aggasztó, mert a kormány jövő évben újra kénytelen lesz minden fejlesztési alapot feláldozni, hogy kifizethesse a nyugdíjakat és fenntartsa a szociális hálót, ugyanakkor újabb adónemek bevezetésére, adóemelésre kényszerül.
A sepsiszentgyörgyi konferencia meghívottjaként Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek és Hálózatok Szövetségének elnöke ugyanakkor a magyar kormány válságkezelő politikáját állította példának. A magyar kormány új és egyedi módon próbál pénzügyi alapokat fejleszteni, más szektoroktól próbál meg tőkét bevonni az állami finanszírozásba. Ezért komoly támadások éri a nemzetközi pénzügyi sajtóban és pénzügyi körökben, hiszen az általa bevezetett modell szerint a kötelezettségvállalás nemcsak az emberekre, a kisebb vagy nagyobb cégekre, hanem a multinacionális nagyságrendűekre vagy a banki szférára és mindenki másra is vonatkoztatható, magyarázta Szentpéteri István.
A szakember szerint, ha a kormányok el akarják kerülni, hogy a válság második hulláma is sújtsa a vállalkozókat, hogy újabb munkahelyek szűnjenek meg, akkor szélesíteniük kell a kört, ahonnan pénzt vonnak be. „A magyar példa, bármennyire nem akarják, ragadós lesz, nagy országok is alkalmazni fogják, és hozzányúlnak olyan szektorokhoz, melyek eddig szent tehenek, azaz érinthetetlenek voltak. Bízom benne, hogy rövidebb-hosszabb időn belül túl leszünk a válságon, Európa erős marad, hiszen ez a világ érdeke, ha Európa elbukik gazdaságilag, olyan mértékű világválsághoz vezet, amit senki nem kívánhat” – hangsúlyozta a magyar szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok