2010. november 29., 12:272010. november 29., 12:27
Több tízezer alkalmazottat bocsátanak el a következő hónapokban a magánszférából, jelentette ki Sepsiszentgyörgyön Ioan Cezar Corâci (képünkön). A Romániai Iparosok Szövetségének (UGIR 1903) elnöke az ASIMCOV helyi vállalkozói szövetség által szervezett klaszterkonferencián vett részt pénteken Sepsiszentgyörgyön. Az üzletember kifejtette, a román kormány nem tett semmit annak érdekében, hogy a meglevő munkahelyek megmaradjanak.
A vállalkozói szféra ereje a végét járja, ha a kormány nem tesz semmit, hogy a hanyatlást megállítsa, alkalmazottak tízezrei kerülnek az utcára, több mint százezer cég megy csődbe a következő fél évben. Legalább a meglevő kedvezményeket meg kell tartani: a műszaki kényszerszabadság lehetőségét s a beruházásra visszafordított nyereség adómentességét. Ugyanakkor semmilyen közvetett vagy közvetlen módon nem lehet növelni az adóterheket. Ha a kormány ezeket a feltételeket nem teljesíti, tovább mélyül a gazdasági válság. Corâci arra figyelmeztet, hogy a jövő évi költségvetés tervezete irreális adatokra épül, hiszen az állami bevételek 18 százalékos növekedésével számol az áruforgalmi adóból befolyt összeg esetében és 6 százalékos növekedésre a társadalombiztosítási befizetésekből.
Az áfa csak 5 százalékkal nőtt, a társadalombiztosítási befizetések pedig nem fognak növekedni, ha az alkalmazottak száma folyamatosan csökken, magyarázta az üzletember. A minden gazdasági alapot nélkülöző költségvetésterv azért aggasztó, mert a kormány jövő évben újra kénytelen lesz minden fejlesztési alapot feláldozni, hogy kifizethesse a nyugdíjakat és fenntartsa a szociális hálót, ugyanakkor újabb adónemek bevezetésére, adóemelésre kényszerül.
A sepsiszentgyörgyi konferencia meghívottjaként Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek és Hálózatok Szövetségének elnöke ugyanakkor a magyar kormány válságkezelő politikáját állította példának. A magyar kormány új és egyedi módon próbál pénzügyi alapokat fejleszteni, más szektoroktól próbál meg tőkét bevonni az állami finanszírozásba. Ezért komoly támadások éri a nemzetközi pénzügyi sajtóban és pénzügyi körökben, hiszen az általa bevezetett modell szerint a kötelezettségvállalás nemcsak az emberekre, a kisebb vagy nagyobb cégekre, hanem a multinacionális nagyságrendűekre vagy a banki szférára és mindenki másra is vonatkoztatható, magyarázta Szentpéteri István.
A szakember szerint, ha a kormányok el akarják kerülni, hogy a válság második hulláma is sújtsa a vállalkozókat, hogy újabb munkahelyek szűnjenek meg, akkor szélesíteniük kell a kört, ahonnan pénzt vonnak be. „A magyar példa, bármennyire nem akarják, ragadós lesz, nagy országok is alkalmazni fogják, és hozzányúlnak olyan szektorokhoz, melyek eddig szent tehenek, azaz érinthetetlenek voltak. Bízom benne, hogy rövidebb-hosszabb időn belül túl leszünk a válságon, Európa erős marad, hiszen ez a világ érdeke, ha Európa elbukik gazdaságilag, olyan mértékű világválsághoz vezet, amit senki nem kívánhat” – hangsúlyozta a magyar szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok