Fotó: A szerző felvétele
2010. május 12., 09:272010. május 12., 09:27
Kovászna megyében több szakmai egyesület működik, a vendéglátó-ipari egységek szövetsége, a panziók egyesülete, a kézművesek és népi mesterek egyesülete, de ezek működését össze kell hangolni, véli a szakember. A tervek szerint a klaszterbe a turisztikai adottságokkal rendelkező térségek, az idegenforgalmi programokat szervező önkormányzatok, a szakmai oktatást végző iskolák és egyetemek, utazási irodák és személyszállítással foglalkozó cégek vagy civil szervezetek is beléphetnek.
Vajda Lajos hangsúlyozta, akkor lehet magas szintű faluturizmusról beszélni, ha minden lehetséges résztvevő együttműködik: a panziós ajánlja a helyi rendezvényeket, a vendéglátós helyi hagyományos termékeket, hagyományos fogásokat tesz az asztalra, az utazásszervező a helyi népi mesterekre is felhívja a figyelmet.
„Ezzel bővül a kínálat, javul a szolgáltatások színvonala, a turistához eljut minden információ” – összegezte a gazdasági szakember. A klaszter a közös marketingre, a képzésre, az oktatásra fektetné a hangsúlyt, együtt hatékonyabban oldhatnák meg a kiállításokon való részvételt, a kölcsönös népszerűsítéssel kiépülne egy jól működő rendszer, véli Vajda. Mint emlékeztetett, Háromszéken a 19. század végére európai szintű gyógyüdülő-hálózat alakult ki, igényes gyógykezelésekkel és fürdőhelyekkel.
Előpatak, Bálványosfürdő, Sugásfürdő, Málnásfürdő és Kovászna gyógyvizeiről, ásványvízforrásairól, mofettáiról ismert, azonban az egykor híres fürdőtelepek elhanyagolt állapotban vannak, gyors beavatkozásra van szükség. Régen a falvak határában kis népi fürdők, mofetták voltak, ezek többnyire egy ásott gödörből, kideszkázott medencéből álltak, a legtöbbjük már betemetődött. Ezeket mind összefogással lehet helyreállítani, részletezte a tennivalókat Vajda Lajos.
A kezdeményező szerint a térség vonzerejét a gyógyfürdők, a látványosságok mellett a hagyományos ételek, a borvizek és a gasztroturisztikai rendezvények is növelik. Vajda szerint elsősorban a román vidékekről, Bukarestből kell vendégeket csalogatni, hiszen ők gyakran sokkal jobb fizetők, mint a külföldi turisták. A szakember ugyanakkor arról is beszélt, hogy a turisztikai klasztert országos érdekeltségűvé is ki lehetne terjeszteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok