Fotó: A szerző felvétele
2010. május 12., 09:272010. május 12., 09:27
Kovászna megyében több szakmai egyesület működik, a vendéglátó-ipari egységek szövetsége, a panziók egyesülete, a kézművesek és népi mesterek egyesülete, de ezek működését össze kell hangolni, véli a szakember. A tervek szerint a klaszterbe a turisztikai adottságokkal rendelkező térségek, az idegenforgalmi programokat szervező önkormányzatok, a szakmai oktatást végző iskolák és egyetemek, utazási irodák és személyszállítással foglalkozó cégek vagy civil szervezetek is beléphetnek.
Vajda Lajos hangsúlyozta, akkor lehet magas szintű faluturizmusról beszélni, ha minden lehetséges résztvevő együttműködik: a panziós ajánlja a helyi rendezvényeket, a vendéglátós helyi hagyományos termékeket, hagyományos fogásokat tesz az asztalra, az utazásszervező a helyi népi mesterekre is felhívja a figyelmet.
„Ezzel bővül a kínálat, javul a szolgáltatások színvonala, a turistához eljut minden információ” – összegezte a gazdasági szakember. A klaszter a közös marketingre, a képzésre, az oktatásra fektetné a hangsúlyt, együtt hatékonyabban oldhatnák meg a kiállításokon való részvételt, a kölcsönös népszerűsítéssel kiépülne egy jól működő rendszer, véli Vajda. Mint emlékeztetett, Háromszéken a 19. század végére európai szintű gyógyüdülő-hálózat alakult ki, igényes gyógykezelésekkel és fürdőhelyekkel.
Előpatak, Bálványosfürdő, Sugásfürdő, Málnásfürdő és Kovászna gyógyvizeiről, ásványvízforrásairól, mofettáiról ismert, azonban az egykor híres fürdőtelepek elhanyagolt állapotban vannak, gyors beavatkozásra van szükség. Régen a falvak határában kis népi fürdők, mofetták voltak, ezek többnyire egy ásott gödörből, kideszkázott medencéből álltak, a legtöbbjük már betemetődött. Ezeket mind összefogással lehet helyreállítani, részletezte a tennivalókat Vajda Lajos.
A kezdeményező szerint a térség vonzerejét a gyógyfürdők, a látványosságok mellett a hagyományos ételek, a borvizek és a gasztroturisztikai rendezvények is növelik. Vajda szerint elsősorban a román vidékekről, Bukarestből kell vendégeket csalogatni, hiszen ők gyakran sokkal jobb fizetők, mint a külföldi turisták. A szakember ugyanakkor arról is beszélt, hogy a turisztikai klasztert országos érdekeltségűvé is ki lehetne terjeszteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok